Kanada lenne az 51. tagállama az Egyesült Államoknak? – A világ legismertebb hokilegendáját jelölné Trump kormányzónak

Donald Trump izgalmas “karácsonyi ajándékkal” kedveskedett követőinek– és persze az őt kritizálóknak. Az amerikai elnök Wayne Gretzkyvel, az NHL (az amerikai profiligák legmagasabbika) mindenkori pontkirály, kanadai hokisával folytatott megbeszélést, ahol felvetette neki, hogy elindulhatna hazája miniszterelnöki székéért, miután Justin Trudeau kormányának több tagja is lemondott. De vajon lesz-e Kanada az 51. tagállama az Egyesült Államokank? Tekinthetjük-e ezt egyáltalán célkitűzésnek Trump részéről.Válságban a kanadai kormány. December elején lemondott Trudeau kabinetjéről Chrystia Freeland pénzügyminiszter. A megdöbbentő lépés megkérdőjelezte, hogy a közel 10 éve hivatalban lévő miniszterelnök meddig maradhat még ebben a szerepében, miközben kormánya komoly külpolitikai kihívások elé néz Donald Trump amerikai elnök hatalomba való visszatérésével. Mindeközben a belpolitikai színtéren Trudeau népszerűsége az infláció és a bevándorlás kérdésének súlyosbodása miatt bezuhant. Freeland távozását követően Jagmeet Singh ellenzéki vezető, akinek pártjára Trudeau kormányzó liberálisai bíztak a hatalmon maradásban, felszólította Trudeau-t, hogy mondjon le. A legerősebb ellenzéki erő, a konzervatívok, választást követeltek. A miniszterelnök egyre nehezebb helyzetbe manőverezi magát a kormányválság elnyújtásával, Gretzky-t azonban így sem érdekli a politikai szerepvállalás. Pedig Trump szerint Gretzkynek kampányolnia se kellene, a kanadaiaknak pedig egy “igazoljuk le Gretzky-t” mozgalmat kellene alapítaniuk, amellyel az elnök szavai szerint a hokist „kormányzóvá választják, amelyet most még miniszterelnöknek hívnak”. A kormányzó titulus használata egyértelmű utalás arra, hogy Trump az 51. tagállamként tekint Kanadára, ahogy azt néhány nappal korábban a saját közösségi oldalán is írta. Az elnök egyébként Trudeau-t is ezzel a címmel illette egy korábbi bejegyzésében. Kanadára pedig az angolban a magyarhoz hasonlóan kétértelmű “állam” szót használta, mikor Freeland lemondását kommentálta. Kanada nagyszerű állama megdöbbent, amikor a pénzügyminiszter lemondott, vagy Justin Trudeau kormányzó menesztette –írta Trump a Truth Social-on. Gretzky egyébként komoly Trump-támogató, az elnök választási győzelme után Mar-a-Lagoban látták a kanadai hokist, ahol egy Make America Great Again sapkát viselt. Vagyis politikailag mindenképp hasznos lehet Trumpnak egy ilyen támogató a kanadai kormányzatban. És bár Gretzky világosan kijelentette, nem vágyik politikai karrierre, felmerül a kérdés, hogy Trump miért viccelődik ilyen bátran Kanada az Egyesült Államokhoz való csatolásával. Bár a nyelvi akadályai Kanada csatlakozásának az Egyesült Államokhoz mérsékelt lenne, hiszen mindkét országban az angol az elsődleges nyelv, a nemzetközi jogi státusza Kanadának egy fokkal bonyolultabb, mint a legtöbb országnak. Kanada és az Egyesült Államok számos kulturális téren együttműködést folytatnak, sőt egyfajta szimbiózisban élnek egymással, elég csak az imént említett Wayne Gretzky-t világhírnévig repítő közös rendezésű jégkorong ligára, az NHL-re gondolni, ahol kanadai és az Államokban székelő csapatok játszanak egymással (és amelynek neve National, vagyis Nemzeti Hoki Liga, ami igencsak beszédes a tárgy szempontjából…). Ugyanakkor politikai (és jogi) szempontból a két ország távolabb áll egymástól, mint például az EU tagállamai. A határon útlevéllel (vagy fényképes igazolvánnyal) lehet csak átkelni, az intézményrendszer pedig teljesen más felépítésű. Kanada, szemben az Egyesült Államokkal, egy szociális állam: más a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás az európai modellhez hasonlóan “ingyenes”, hasonlóan az alapfokú oktatáshoz. Ezeknek az összehangolása hatalmas kihívást jelentene mind a kanadai embereknek, mind az Egyesült Államok kormányzatának. Ami azonban a legfontosabb, hogy Kanada jogi státusza eltér a legtöbb országétól. Kanada államfője ugyanis hivatalosan a mindenkori brit uralkodó, jelen esetben III. Károly. Vagyis Kanada szuverenitásának letéteményesét nem Kanadában, hanem Nagy-Britanniában kell keresni. És bár az uralkodó személye szimbolikus, Kanada a brit Nemzetközösség része, így jogi státusza ilyen esetben nem teljesen egyértelmű. Ugyanakkor Kanada számos szempontból kézenfekvő “célpontja” lehetne az amerikai külpolitikának. Gazdasági szempontból azért, mert az ország komoly nyersanyagforrásokkal rendelkezik például természetes földgáz terén, amelyet cseppfolyósított formában az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU is importál. Másfelől geopolitikai jelentősége van az országnak. Értelemszerűen megszűnne az Egyesült Államok egyetlen északi szárazföldi határa, Alaszka szárazföldön is határos lenne a magterületekkel, másfelől pedig Amerika az Északi sarkkör egy jelentős szelete felett befolyást szerezne. Ezzel közvetlenebb légi átjárást nyerne Oroszország hátországa felé, nem mellesleg a hozzáférne a sarkköri permafroszt alatt sejtett hatalmas nyersanyagkészletekhez. Trump tehát vélhetően a legkevésbé sem gondolta komolyan, hogy a belátható jövőben Kanada lehet az 51. tagállama az Egyesült Államoknak, ugyanakkor jó oka van arra, hogy reménykedjen ebben. Igaz, az egyébként is kiélezett amerikai pártpolitikai harcot Kanada csatlakozása végképp a Demokraták irányába billentené, de az Egyesült Államok cserébe ismét geopolitikai hatalmának csúcsára kerülhetne. És végülis a Trump-elnökség mottója nem más, mint hogy “Make America Great Again”. Fotó: foreignbrief.com.