Keserű hatalmi harcok a Sorsok Háza mögött

Tíz éve, a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójára nyitotta volna meg kapuit a Sorsok Háza, ám az üldöztetés mementója a nyolcvanadik évfordulóra sem készült el. És a kormány szeptemberi döntése értelmében az eredeti tervek már aligha valósulnak meg. Igaz, ez utóbbit sokan talán nem is bánják annyira. Keserű hatalmi harcok a torz emlékezetpolitika árnyékában. Elég volt Schmidt Mária arcát figyelni. A kellemes késő nyári délelőttön négyen álltak a pulpitus mögött, az egykori Józsefvárosi pályaudvar helyén felépült Sorsok Háza udvarán: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, Fürjes Balázs akkor Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a Terror Háza főigazgatója, akinek mimikája a kudarcos projekt egész történetét a közönség elé tárta (és mintha még a jövőt is előrejelezte volna). A 2018. szeptember 7-ei sajtótájékoztatón bejelentették: 2019-ben megnyílik a Sorsok Háza, méghozzá az EMIH és Schmidt Mária közös felügyelete mellett. Egy évvel később az intézmény ugyanúgy állt, mint korábban, az egyetlen változás az volt, hogy Schmidtet végleg eltávolították a kiállítás közeléből. • Milyen harcok keserítették meg a koncepció megvalósulását?• Hogyan változott a zsidó szervezetek helyzete mindeközben?• Mit mondanak az érintettek? A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 17-ig kapható 2024/41. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Címkék: holokauszt, Schmidt Mária, emlékezetpolitika, Köves Slomó, Sorsok Háza, Mazsihisz, EMIH.