Kiderült, mekkora sugárzást kaptunk tavaly

A lakosságot folyamatosan érő természetes és mesterséges eredetű sugárzás adott dózis felett már egészségügyi kockázatot jelent. Ezért a mesterséges eredetű ionizáló sugárzást korlátozni kell, és az összeset mérni. Az Országos Atomenergia Hivatal közzétette a 2023-as összesített mérési adatokat és azok értékelését. A környezetre és a lakosságra nézve is elhanyagolható volt tavaly azon magyarországi tevékenységek hatása, amelyekhez az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyére van szükség. A lakosságot érő természetes és – az orvosi sugárterhelésen kívüli – mesterséges eredetű sugárzást mérő rendszer adatait a hivatal felügyeletével működő Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER) gyűjti, tartja nyilván és értékeli, továbbá összefogja a kiemelt létesítmények környezetére vonatkozó sugárvédelmi hatósági ellenőrző programokat. Éves jelentése kevesek által ismert részletekbe enged betekintést.Az országban számos helyen mérik a radioaktív sugárzást / Fotó: OKSERMi magunk is sugárforrás vagyunkA sugárzás eredete alapján megkülönböztetünk természetes és mesterséges eredetű sugárforrásokat, a forrása alapján pedig külsőt és belsőt. A külső esetében a sugárzás az egyén környezetéből érkezik, míg a belsőnél a saját szervezetéből, ahová a forrás kívülről jutott, például táplálkozással, belégzéssel vagy balesettel.A természetes eredetű sugárzás alapvető forrása az űr és a földkéreg – magyarázza az OKSER. Az űrből a Föld légkörébe érkező, nagy energiájú részecskék jelentik az elsődleges kozmikus sugárzást, a másodlagost pedig az, amikor a radionuklidok a magaslégkörben lejátszódó reakciók miatt keletkeznek. A kozmikus sugárzás egy részét a Föld mágneses tere eltéríti. Eredete szerint van galaktikus és szoláris kozmikus sugárzás.A radon a fő természetes forrásA földkérgi eredetű, természetes sugárforrások közül ma már csak azok a radioizotópok és bomlástermékeik találhatók meg a Földön, amelyek felezési ideje összemérhető a Föld korával. A természetes sugárterhelés mintegy fele, kétharmada az urán 238-as izotópjának bomlása során keletkező radon nemesgázból és leányelemeitől származik. Az urán 238-as és bomlástermékei minden környezeti elemben megtalálhatók, de eltérő mennyiségben. Főként a talajokban, a kőzetekben és a felhasználásukkal készült építőanyagokban vannak jelen.A radon a legnagyobb koncentrációban a talajszemcsék közötti térben mutatható ki, ahonnan bejuthat az épületekbe. E gáz a szabadban gyorsan felhígul, de zárt terekben (lakásokban, munkahelyeken) feldúsulhat.