Kihívások előtt áll a hazai öngondoskodási szektor

A jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben az állam a korábbi igazolt fizetésnek nagyjából felét fizeti ki nyugdíj formájában a közel 2 millió öregségi nyugdíjas túlnyomó részének.Kihívások előtt áll a hazai öngondoskodási szektor / Fotó: ShutterstockAzok a magyarok, akik nem érzik elegendőnek a nyugdíjat, aminek a júliusi medián értéke 206 080 forint volt, jellemzően 3 féle öngondoskodási megoldás egyikével kezdik el felépíteni a majdani nyugdíjvagyont. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP)a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ)és a nyugdíjbiztosítások. Mindhárom megtakarítási forma húzóereje a 20 százalékos adójóváírás. Évente legfeljebb 100– 150 ezer forintot kaphat vissza a befizetett személyi-jövedelemadójából az, aki így tesz félre egy évben. Több megtakarítást kombinálva pedig maximálisan 280 ezer forint szja igényelhető vissza.  A gondtalan nyugdíjas évek hívószava és az adóvisszatérítés mellett további motivációs tényező, hogy aki kitartóan végigviszi a szerződését a nyugdíjkorhatárig, az teljesen adómentesen veheti fel a befektetésekkel összegyűjtött nyugdíjvagyonát. Máskülönben – a jelenlegi szabályok szerint – 28 százalékot kellene befizetni a hozamokból. Messze nem vagyunk elegenA belátás, az állami ösztönző, a korábban aktív munkáltatói pillér és a pénzügyi közvetítők munkája az elmúlt évtizedben arra volt elég, hogy mára1,1 millió ÖNYP-tagot,500 ezer nyugdíjbiztosítással rendelkező,és nagyjából 100 ezer NYESZ-t használómegtakarítót számlálhassunk a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiban. A kicsit több, mint 1,5 milliós létszám nagyon alacsony a közel 5 milliós gazdaságilag aktív lakosság fényében, de akkor sem rózsás a helyzet, ha a nemzetközi összevetéseket nézzük. Az OECD legutóbbi mérése szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a részvételi arány a második és harmadik nyugdíjpillér, azaz a foglalkoztatói és az egyéni pillér tekintetében. Foglalkoztatói pillér gyakorlatilag nem létezik, amióta megszűnt a kedvezményes adózás, a személyes részvétel pedig a 2022-ben mért 18 százalékhoz képest mostanra nagyjából 20 százalék körül alakul. Ezzel az eredménnyel, ha nem is vagyunk sereghajtók, de az OECD-lista végén kullogunk. .