Kilenc évvel a botrány kirobbanása után ítélethirdetés következik a 77 milliárd forintos kárt okozó Quaestor-botrány ügyében (videó)

Kilenc évvel a Quaestor-botrány kirobbanása és hét évvel a vádemelés után hétfőn ítélethirdetés várható Tarsoly Csaba és társai bűntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. A Magyar Nemzeti Bank 10 (!) évvel ezelőtt figyelt fel a Quaestor-csoport bűncselekménygyanús ügyleteire. A nyomozás 2015-ben indult, majd rá két évre megszületett a vád, amit időközben kiegészített az ügyészség. A rendkívül bonyolult ügy 77 milliárd forint károkozásról szól, amit a vád lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vádnak része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is.A magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb gazdasági bűntetőpere érhet véget – borítékolhatóan csak elsőfokú, nem jogerős – ítélettel hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. Tíz évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakemberei felfigyeltek a győri központú Quaestor-cégcsoport bűncselekménygyanús ügyleteire jutottunk el a végkifejlethez. Megkezdődött az ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken 2016. július 12-én. Tarsoly Csaba ekkor még letartóztatásban volt, hétfőn már szabad emberként várhatja az ítéletet (Fotó: Horváth Péter Gyula) A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárdnyi fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. A Quaestor-ügyben a nyomozás 2015. március 11-én indult el a Nemzeti Nyomozó Irodában. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában, a Fővárosi Törvényszékre nyújtotta be az alapügy vádiratát, amelynek lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vádnak része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is. A vádhatóság Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. A vádirat szerinti elkövetési érték összesen mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 1548 oldalas vádiratában, öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753-rendbeli. Tarsoly Csaba bizonyítottság esetébe súlyos börtönbűntetést kaphat, miután az ügyészség 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. (Fotó: Horváth Péter Gyula) A per során, 2019. márciusában kiterjesztették az alapügyben a vádat. Újabb, 1,3 milliárdos sikkasztást írt Tarsoly Csaba és társai számlájára a Fővárosi Főügyészség, miközben a Quaestor-ügy soltvadkerti szálát a Kecskeméti Törvényszék egyesítette egy ott már folyamatban lévő üggyel. A Fővárosi Főügyészség a Kecskeméti Törvényszékre 2019. januárban benyújtott vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények ­miatt emelt vádat Tarsoly Csaba és az az alapügyben is terhelt négy társa ellen. Ebben az ügyben 2023. októberében 2 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték a per 78. rendű vádlottjaként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt. Mellékbüntetésül 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint 3 évig nem tölthet be vezető tisztséget gazdasági társaságban. A vádlott feltételesen nem helyezhető szabadlábra. A perben elítélték Tarsoly feleségét is, aki 1 év letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ügy 1. rendű vádlottja egyébként 8 év letöltendő börtönt kapott. Az ítélet még nem jogerős. Óriási bukás volt a befektetők számára a Quaestor-botrány.  (Forrás: internet) Ugyancsak elítélték 2023. szeptemberében – szintén elsőfokon – Tarsoly Csabát az Orgovány-féle ügyben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 250 óra közmunkára ítélte Tarsolyt közokirat-hamisítás miatt. Az ítélet szerint azzal, hogy a Quaestor-cégcsoport bedőlése előtti napokban Orgován Bélát, a közmunkásként dolgozó, korábban már büntetett, csak 8 általánost végzett strómant próbálta a cég élére maga helyett kinevezni, közokirat-hamisítást követett el. Orgován Bélát visszaesőként egy év börtönre ítélték, a végrehajtást két évre felfüggesztve. Az ügyész fellebbezett azt indítványozva, hogy Tarsoly Csaba felfüggesztett, Orgován pedig végrehajtandó börtönt kapjon. Idén február 20-án jelentette be a Fővárosi Főügyészség az újabb vádmódosítást az új, 861 oldalas egyesített szakértői vélemény alapján a Quaestor-ügyben. A főügyészség továbbra is a korábban megfogalmazott vádakkal illeti meg a terhelteket, azonban “a friss szakértői vélemény alapján szükségessé vált a vádirat néhány részletének és a bűncselekmények minősítésének részleges módosítása.” A főügyészség álláspontja szerint a szakértői vélemény miatt a bűnösség kérdésében nem állt be érdemi eltérést, de “az összesen 861 oldalt kitevő, összhatásában a vádlottakra terhesebb szakértői megállapításokat tartalmazó egyesített szakértői vélemény új megállapításai a vádiratban szereplő több száz oldalas táblázatok adatainak, valamint a vádbeli tényállások egyes részeinek, illetve a bűncselekmények minősítésének, rendbeliségének részbeni módosítását tették szükségessé.” Még márciusban megkezdődtek a perbeszédek. Avádat képviselő ügyész több napon át érvelt a megfogalmazott vád megalapozottsága mellett és cáfolni iygekezett Tarsolyék védekezését. Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozott Tarsoly Csaba ellen. “A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként” – mondta már Tarsoly Csaba, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja az utolsó szó jogán a Fővárosi Törvényszéken. Szerinte az ügyészség vádirata az 50-es éveket idézte, amiben a vádat óriási, értelmezhetetlen táblázatokkal és a vádlottak leveleiből kiragadott sorokkal építették fel. Megkérdőjelezte a bizonyítékok hitelességét, azok lefoglalásának jogszerűségét és a tanúvallomások elfogulatlanságát is, de kritizálta a szakértői véleményeket is. A hatékony védelemhez való jogáról viszont azt mondta, hogy „rendben volt”.