Kilépett a Jobbikból a korábbi pártelnök

Amikor a Jobbik június 29-én tartott tisztújító kongresszusán elmondtam elnöki értékelőmet és leköszönő beszédemet, arra figyelmeztettem, hogy a kudarcos választásokat követően a legnagyobb veszély, ami közösségünkre leselkedhet az, ha a párt környékén jól láthatóan felszaporodott ügyeskedők közreműködésével beindul a párt még mindig jelentős erőforrásainak felélése és elherdálása, vagy beapportálása egy újabb elvtelen pártközi megállapodásba politikai túlélésért – értsd a megélhetési politikusaink pozíciójának biztosításáért – cserébe. Nos, tévedtem – így kezdte keddi búcsúposztját Gyöngyösi Márton. A júniusi kettős választás után a Jobbik elnöki székéből távozott politikus szerint a legnagyobb veszély az, „ha a párt új elnöksége a közel egy évtizede képviselt néppárti, konzervatív politika útjáról letérve visszatér megjelenésében, hangszínében, üzeneteiben a „régi” Jobbik útjára és felkínálkozik az immár szélsőjobbra kitolódott rezsim szatellitjének szerepkörére, ahol bár már most is komoly túlkínálat van, de az eddig legkomolyabbnak ígérkező kihívóval szembeni küzdelemben akár még hasznát is veheti”. Gyöngyösi a posztjában példákat sorol, melyek szerinte igazolják a Jobbik irányváltását, és amelyek alapján nem találja meglepőnek, hanem inkább logikusnak, hogy a párt elnöksége úgy döntött: a Jobbik-Konzervatívok nevet visszaváltoztatja az eredeti nevére, azaz Jobbik Magyarországért Mozgalomra. Szerinte a Jobbik vezetői ezzel a néppártosodást szúrták szíven. A korábbi pártelnök elismerte, hogy irányítása alatt a Jobbik a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választásokat „minden várakozást alulmúló rossz eredménnyel” zárta, és ennek okairól külön kisregényt lehetne írni, „benne külön fejezettel a párton belüli hathatós aknamunkáról”. Szerinte az eltelt hónapok alatt kiderült, hogy innen a párt számára a „Jobbik gyökereihez” nincs visszaút. – Számomra legalábbis biztos nem. Búcsúzom. A párttól és belátható időre a magyar belpolitikától és közélettől egyaránt. Sebeket nem adok, vissza nem lövök, a jövőbeni egzisztenciámat elődeimtől eltérően nem a volt közösségem bírálására vagy megszakértésére fogom alapozni. Az emlékeket megőrzöm, a küldetésünkhöz hű bajtársakkal meg majd úgyis találkozunk még, hiszen munka és feladat lesz bőven egy szebb, európai, keresztény, polgári Magyarország felépítésében – zárta mondandóját Gyöngyösi Márton.