Kim Dzsongun kér egy kávét – Mi történt Dél-Koreában?

Váratlanul szükségállapotot jelentettek be Dél-Koreában a tegnap délután, melyre 1979 óta nem volt példa. Állig felfegyverzett kommandósok vették körbe a szöüli parlament épületét, és ezzel Jun Szogjol konzervatív államfő egy olyan eszközhöz nyúlt, mely leginkább a ’70-es évek Dél-Koreájára volt jellemző. Korábban jellemzően az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva, az esetleges támogatásukat élvező csoportok felbukkanásának a lehetőségére reagálva vezettek be szükségállapotot, de a demokráciává válás óta erre nem volt példa. – Az egész tegnapi eseménysorozatot úgy foglalhatnám össze, hogy egy tipikusan XXI. századi politikai kihívásra a regnáló elnök megpróbált a ’70-es évekre jellemző gyakorlattal reagálni. A dél-koreai politikai paletta megosztott: a konzervatív oldal gyökerei a korábbi, jobboldali tekintélyuralmi rezsimhez nyúlnak vissza, az antikommunizmushoz, a helyi balközép ezzel a rendszerrel szemben álló, ’60-as, ’70-es és ’80-as évekbeli tömegtüntetések, diáktüntetések örökösei. 2017-22 között baloldali kormányzás volt, 2022-ben a konzervatív oldal nyerte meg az elnökválasztást, de minimális különbséggel. És már Jun Szogjol elnök beiktatását megelőzően is felmerültek aggasztó, kétes információk vele és a leendő elnökasszonnyal kapcsolatosan. Az elnök azóta egyre népszerűtlenebbé vált, és a first lady tevékenysége sok olyan kétes dolgot tartalmazott, ami a dél-koreai társadalomban feszültségeket keltett – mondta a Demokratának Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöüli nagykövet.