Kipróbálták, mit kezd az atomerőmű egy hatos erejű földrengéssel

Ideje volt megtudni, hogyan viselkednek egy atomerőműnek a fukusimai atombaleset után rendszeresített, nagyobb ellenálló képességű berendezései. A teszt során egy Richter-skála szerinti 6-os erejű földrengést feltételeztek, de persze az érintett orosz atomerőmű valójában olyan helyen épült, ahol minimális a földrengés tényleges esélye. Az elmúlt 10 év legnagyobb integrált vészhelyzeti gyakorlatát (ECE) tartották az északi sarkkörön túl működő, oroszországi atomerőműben. Az eseményt megfigyelte a Roszenergoatom vezetői mellett Alekszandr Kurenkov, az Orosz Föderáció polgári védelmi, vészhelyzeti és katasztrófa-elhárítási minisztere. A Vészhelyzetek Minisztériuma atomtudósainak és mentőinek gyakorlatait most először szinkronizálták az orosz állami Roszatom lapja szerint.Jól vizsgáztak a Kola Atomerőmű tesztjén a berendezések és a dolgozók / Fotó: RoszatomA helyszín a Kola-félszigeten működő atomerőmű volt. A gyakorlat lényege az, hogy szimulálták egy Richter-skála szerinti 6-os erejű földrengés hatásait. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fukusimai atombaleset után rendszeresített berendezések, mindenekelőtt a mobil dízelgenerátorok képesek-e tervezési alapon túli baleset esetén is betölteni a szerepüket és biztosítani a hálózati betáplálás nélkül maradt blokkok működését. Miután a mobil dízeleknek automatikusan el kell indulniuk az árambetáplálás teljes de akár részleges kiesése esetén is, valóságközeli helyzetet idéztek elő. Ehhez azonban nem kell feltétlenül a blokkokat leállítani, azaz elállítható olyan szimulált helyzet, ami úgy fest, mintha leállt volna. A műszaki részleteket persze ennél sokkal bonyolultabbak, szigorú algoritmust követ egy ilyen gyakorlat is.A teszt során azt feltételezték, hogy a földrengés miatt megsemmisült az atomerőmű közelébenegy külső kapcsolóberendezés,a tartalék dízelerőművek minden épülete,és az atomerőművön belüli elektromos vezetékrendszer.A külső áramellátás megszakadása miatt a Kolai Atomerőmű mind a négy blokkját leállították a vészautomatizálással. Még balesetet is szimuláltakEmellett a szimulátor egy balesetet szimulált az egyik blokkon a primer kör megsérülésével és hűtőfolyadék szivárgásával, amit sugárzás követett a blokk helyiségeibe és a légkörbe. Mindehhez nemcsak a baleset következményeinek elhárítására irányuló azonnali intézkedésekre volt szükség, hanem a személyzet és a lakosság védelmére is.„A Kolai Atomerőműre választott gyakorlati forgatókönyv teljesen indokolt” – jegyezte meg Valerij Besszonov, a Roszenergoatom Atomerőmű-műveletekért felelős konszern első vezérigazgató-helyettese. Elmondta, hogy a fukusimai események után szigorították a biztonsági intézkedéseket az atomerőművekben. A fukusimai atomerőműben történt baleset egyik fő problémája a vízzel elárasztott dízelgenerátorok miatti teljes áramkimaradás volt.Ezt a tapasztalatot figyelembe véve a konszern minden állomásán további dízelgenerátorokat és szivattyúkat szereltek fel, hogy a leállított blokkokat a külső tápellátás teljes kikapcsolása esetén is lehessen hűteni. Kijelentette: mindig is csodálta azt a berendezésparkot, amely a tervezési alapon túli baleseteket is kiküszöböli a Kolai Atomerőműben.