Kisebbségben kormányoz tovább Scholz - már amíg hagyják

A német kormánykoalíció tegnap éjjeli felbomlása után a szociáldemokraták kisebbségben kormányoznak tovább - valószínűleg az első parlamenti szavazásig. Olaf Scholz kancellár a kirúgott szabaddemokraták miniszteri posztjait a Zöldeknek adta át. A német kormánykoalíció tegnap éjjel szétszakadt, a szociáldemokrata Scholz kancellár kivágta a szabaddemokratákat (FDP), a Bild című német lap információi szerint az FDP-s tárcákat a Zöldek kapták meg, így kisebbségben kormányoznának tovább. A  Zöldekhez tartozó Robert Habeck gazdasági miniszter vette át az FDP-s Christian Lindnertől a pénzügyminiszteri posztot.  Olaf Scholz német kancellár elhagyja a sajtótájékoztatót, miután bejelentette koalíciója széthullását / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFPAz általában jól értesült német lap úgy tudja, hogy az új vörös-zöld kisebbségi kormányban egyelőre jelentősen megnő a Zöldek szerepe, miután ők veszik át az FDP-s miniszteri posztokat, míg Scholz nem nevez ki új vezetőket a tárcák élére. Ugyanakkor Volker Wissing közlekedési miniszter a hírek szerint a helyén maradhat, ő ugyanis nem volt jelen tegnap éjjel, amikor Lindner kiborította a bilit, s előre hozott választásokat sürgettett; s a pletykák szerint átáll Scholzékhoz. Az, hogy ezek a miniszterek (volt) FDP-s kollégáikat váltják, nem a körülmények által kikényszerített ötlet. A Bild szerint a kabinet a koalíciós kormányzás kezdetén döntött a kormánytagok úgynevezett reprezentációs szabályozásáról. Ez rögzíti, hogy ilyen esetekben ki melyik minisztériumot veszi át, vagyis Scholzék már a legelejétől kezdve felkészültek a koalíció bukására. A legnehezebb feladat Robert Habeck gazdaság-, és pénzügyminiszterre vár, az ő feladata lenne a 2025-ös költségvetést keresztülverni a Bundestagon. Parlamenti többség nélkül azonban ennek valószínűsége meglehetősen csekély. Mindez keresztülhúzhatja Scholz számításait, aki január 15-re szeretett volna bizalmi szavazást kérni maga ellen a törvényhozásban. Ennek valószínű sikertelensége esetén a német elnök 21 napon belül feloszlathatja a parlamentet, és 60 napon belül - legkésőbb április 6-án - előrehozott választásokat rendelhet el.Korábban is bukhat Scholz, mint ahogy tervezteA közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető CDU/CSU pártszövetség azonban könnyen lehet, hogy már korábban bizalmatlansági indítvánnyal él, hiába jelentette be Scholz, hogy megkeresi őket a közös kormányzás érdekében.  .