Kiskapukat találtak az erkélynapelemeket tiltó szabályozásban

Szakértők két kiskaput is találtak az erkélynapelemeket betiltó, az Építési és Közlekedési Minisztérium által érdemi társadalmi egyeztetés nélkül kidolgozott, és rövid időn belül ki is hirdetett rendeletben – írja a G7.hu. Lázár János tárcája a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatába többek között beleírta, hogy „erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”. A definíció szerint azonban erkélynek csak az épület homlokzati síkjából kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső, legfeljebb egy oldalról zárt tartózkodó tér számít. Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal határolt teret loggiának hívják, így a tiltás erre nem vonatkozik, hiszn csak az erkélyt nevesítik a szabályozásban. Emellett nincs egyértelműen rendezve a szövegben az az egyszerű eset sem, ha az erkély fölé (elő)tetőt építenek, amely jobb esetben lehet a napelem tartószerkezete is. Amennyiben ezt az adott háznál egyéb szabályok nem tiltják, akkor egyes értelmezések szerint erre szintén fel lehet rakni a napelemet. A Nyugaton eléggé elterjedt erkélynapelemek ugyan kisebb teljesítményűek, így csak arra alkalmasak, hogy besegítsenek a villanyszámla csökkentésébe, de előnyük, hogy akár társasházakban is könnyen lehet őket telepíteni. Erről korábban lapunk is részletesebben írt, a cikket ITT olvashatja. .