Kitört a kebabháború a törökök és a németek között

A Németország és Törökország között a döner miatt kirobbant vita csak a legújabb fejezete a nemzeti ételek hovatartozásán való veszekedésnek. Még jó, hogy nem tudják, hogy nálunk a kebab a gírosz. A tekintélyes és nagy hagyományú brit Spectator című lapban 1965-ben megjelent esszéjében Elizabeth David, egy a brit gasztronómiai írónő elragadóan viccesen mesélte el egy párizsi étteremben átélt megpróbáltatásait a 19. század végén. A vendéglátóhely mindent megtett azért, hogy az étlapján már szereplő angol ételeket még inkább a l’anglaise-szerűvé, vagyis angolosabbá tegye – így akartak kedveskedni a brit vendégeknek. Így például a velős csont mellé angol mustárt, valamint csipszet (a jenkiknek sült krumplit) adtak. Nem arattak sikert. A velős csont azon ritka ételek egyike – írta David –, amelyhez egyetlen angol sem kér csipszet. Még szerencse, hogy a betérő németeket számára nem szerepelt kebab az étlapon.Döner kebab étterem Isztambulban / Fotó: Oleg ZnamenszkijA 21. század elején a nemzetek talán még háklisabbak nemzeti konyháikra. Júliusban az isztambuli székhelyű Nemzetközi Dönerszövetség petíciót nyújtott be az Európai Unióhoz, hogy a függőlegesen sült, vízszintesen felszeletelt hússzeletre szigorú arányokat írjon elő, és ha az éttermek és üzletek nem tartják be a követelményeket, akkor nem nevezhetik termékeiket dönernek vagy döner kebabnak. (Törökország ugyan nem tagja az EU-nak, de kérvényezhet az EU-nál kulturális védelmet.)Berliner, vagyis német típusú döner Bécsben – persze a rántott hús se hiányozhat / Fotó: Shuvo RafiqulNémetország hangosan tiltakozott, mivel a nagyszámú török etnikumú lakossága a dönert a hétköznapi étkezés egyik alapfogásává tette, és különböző innovatív stílusokban kínálja (ahogy a mexikóiak és a görögök is, bár ők al pastornak, illetve a nálunk is ismert gírosznak hívják).Német döner vagy török kebab?A Bloomberg kolumnistája szerint nyugodtan állíthatjuk, hogy a döner Németország nemzeti étele. Számos németországi török azt állítja, hogy ő volt a döner im brot, azaz a kebabszendvics úttörője, amely eltér a Törökországban leginkább ismert (pitába töltött vagy lapos kenyérbe tekert) elkészítési módoktól. A szendvics németországi elterjedtsége az 1970-es évekre nyúlik vissza, és Koppenhágában, Londonban és más, nem német városokban is vannak olyan üzletek, amelyek büszkén hirdetik, hogy német dönert árulnak. Több mint valószínű, hogy egy sikeres török petíció több ezer német dönerest fosztana meg a nevétől, és nagy érvágás lenne az ágazat 7 milliárd eurós éves forgalmának – már csak a feliratok, a reklámok és a menük lecserélése miatt is. A kebabárak emelése érzékenyen érintené Olaf Scholz német kancellárt is, hiszen a németeknél az infláció mindig is érzékeny politikai kérdés volt, manapság pedig különösen az. .