Klímaváltozás: így pusztít az aszály Magyarországon – sokkoló fotók

Magyarország bővelkedik vízben, azonban vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy az országban nincs lefolyástalan terület. A klímaváltozás és az aszály nyoma világosan látszik a természetben. Mostanra sokaknak van tapasztalata arról, milyen hatásai vannak a heteken át tartó hőségnek és szárazságnak a városokban Magyarországon, de az kevesek előtt ismert és kevésbé is látszik, hogyan hat a nyári aszály a természetben. Klímaváltozás: így pusztít az aszály Magyarországon – sokkoló fotók / Fotó: Molnár Ábel Péter – ökológiaEzért is hiánypótló Molnár Ábel Péter fotósorozata, amelyen a Körös–Maros Nemzeti Park augusztusi állapotát örökítette meg. Molnár Ábel Péter környezetgazdálkodási agrármérnök, doktori ösztöndíját az erdős sztyeppek témakörében kezdte meg.Augusztus közepén öt napot töltött el a Körös–Maros Nemzeti Parkban, amely Magyarország hetedik legnagyobb nemzeti parkja. Ez nem alkot egybefüggő területet, hanem tizenhárom részterületből áll. Döntő hányaduk Békés vármegyében és Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső felén fekszik, kisebb részük pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe is átnyúlik. Összterületük mintegy 51 ezer hektár, amelyből 6,5 ezer fokozottan védett terület.Az ökológus fotóin egyrészt jól megfigyelhetők az idei szárazság következményei, másfelől az is nyomon követhető, hogy mindössze néhány év leforgása alatt mennyit romlott a helyzet az Alföldön. A túra 39 fokban vette kezdetét a Királyhegyesi-pusztán, amely nagyjából olyan benyomást kelt a fotó alapján a külső szemlélőben, mintha valahol a mexikói sivatagban készült volna. Íme:A Királyhegyesi-puszta / Fotó: Molnár Ábel PéterAz ökológus arra mutatott rá, hogy a löszgyep a korábbi augusztusokban még zöldellt kicsit, ahogy ez a rétsztyeppeknél szokásos. Most viszont inkább hasonlít már egy teljes értékű sztyepphez, és a pusztában már csak a vízfeláramlással táplált Liliomos mocsár zöld.A majd negyven felvételből álló képgalériában vannak igazán megrázó darabok. Például az is ilyen, amelyik a Nagy-Zsombék mocsarat mutatja 2024. augusztus 13-án. „Az rendben van, hogy az augusztus a legaszályosabb hónap az Alföldön, de tudott ez korábban azért máshogy is kinézni” – hívta fel rá a figyelmet, és bemutatott egy szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt készült fotót. A különbség és a negatív változás szemmel látható.A Nagy-Zsombék mocsár 2024. augusztus 13-án.