Kockázatokkal teli időszakhoz értünk

Az évnek ebben az időszakában szokás jókat kívánni, és valószínűleg mindenki bízik is abban, hogy az általa megfogalmazott, vagy feléje irányuló jókívánságok valóra is válnak. Sajnos olyan időket élünk, ugyanakkor, hogy nehéz előrelátni, jó, vagy rossz időszak előtt állunk-e. A világgazdaság kockázatokkal teli helyzetben van. Az orosz–ukrán konfliktusnak nem látszik a vége, a megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése is hozhat váratlan fejleményeket. A szíriai és az izraeli, illetve közel-keleti helyzet sem ad túl sok okot az optimizmusra. Az a helyzet, hogy korábban legalábbis látszólagosan voltak olyan konszenzusos célok és eszközök, mint amilyen a liberális piacgazdaság, a nemzetközi munkamegosztás, melyeknek jó esetben az egész emberiség a haszonélvezője lehet. Most azonban nehéz megítélni, merre akar menni a világ, mi lehet a választható utak közül a helyes. Kína és az USA között nem kizárható egy felfokozódó kereskedelmi háború, de akár az együttműködés valamilyen új formája is kialakulhat, alkudozások eredményeképpen. Kínában állítólag már készülnek Donald Trump kilátásba helyezett vámjaira. Peking jelentős pénzügyi ösztönzésekkel készül ellensúlyozni a kínai importra Trump januári hivatalba lépése után kivetendő újabb vámok hatását. A világ második legnagyobb gazdasága lassult az idén, súlyos ingatlanpiaci válság alakult ki, de az export továbbra is a jól teljesítő szektorok egyike. Ha a hivatalba lépő elnök beváltja kampányígéreteit és 60 százalékot meghaladó amerikai vámokat rónak ki, az érzékenyen érintheti mindkét felet és az egész világgazdaságot is. Európában sem nevezhetőek jónak a kilátások. Az Európai Központi Bank által publikált, Az európai versenyképesség jövője című jelentésben rámutatnak, hogy az esetleges megoldásokat az egyre súlyosbodó demográfiai kihívások közepette kell megtalálni. Világszerte az a helyzet, hogy a gazdaságban a csökkenő bizalom miatt esetenként elmaradnak a befektetések, ami viszont meghatározó lehet a jövő szempontjából. A globális infláció 2022-ben elérte csúcspontját, de hatásai máig érezhetőek. Az OECD-országokban az infláció 2024-re körülbelül 6 százalék alá mérséklődött, azonban a szolgáltatások inflációja továbbra is makacsul magas. Az energiaárak csökkenésének és az ellátási láncok helyreállásának köszönhető, hogy a pénzromlás üteme egy számjegyű. Az Európai Központi Bank és más központi bankok megkezdték a kamatcsökkentési ciklust annak érdekében, hogy serkentsék a gazdasági növekedést és elkerüljék a recessziót. Ez országunk gazdaságára is jó hatással lehet, hiszen gazdasági szempontból az uniós tagállamok a legfontosabb partnereink. Európában a gazdasági növekedés várhatóan az elkövetkező években is folytatódni fog, a perifériás gazdaságok növekedése lehet átlagon felüli. A német gazdaság viszont továbbra is Európa beteg emberének tekinthető, nehéz előrelátni mi fog történni, mivel a politikai tényezők is közrejátszanak. Mindeközben Szerbia, Albánia, Lengyelország és Ciprus gazdasági növekedése várhatóan meghaladja majd a központi gazdaságok növekedési ütemét. Ez részben annak köszönhető, hogy ezek az országok képesek kihasználni a globalizációs trendek megváltozását, valamint a lokalizáció előnyeit. Nem mellékesen olyan országokról van szó, melyeknek ma már kedvező üzleti környezetet teremtettek, miközben továbbra is alacsonyabb munkaerő-költségeket kínálnak. Ez vonzóbbá tesz bennünket a multinacionális cégek szempontjából. Az viszont, hogy különféle szankciókat emlegetnek országunk kapcsán, súlyos kockázati tényezőt jelenthet.