Költségvetés: 330 milliárddal többet kap jövőre az egészségügy – de mire lesz ez elég?

Hétfőn nyújtotta be a pénzügyminiszter a Parlament elé a 2025-ös költségvetést, amely jelentősen bővíti az egészségügyi ellátórendszert érintő forrásokat. Varga Mihály 3,4 százalékos GDP növekedéssel számol élénkülő fogyasztás mellett, így a költségvetésben 3717 milliárd forint jut egészségügyre, 330 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Kérdés az, mire lesz ez elég. A benyújtott költségvetés bevezetőjében a pénzügyminszter emlékeztet arra, hogy 2010 óta bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. A dokumentumban úgy fogalmaznak: a két utolsó, baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján. Fotó: Balogh Zoltán/MTIEgészségügyi célokra több, mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben. Tehát az egészségügyre fordított kiadások 2025-ben 3717 milliárdot tesznek ki, ami 330 milliárddal nagyobb, mint az idei előirányzat.Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa az egészségügyre tervezett kiadásokat úgy kommentálta: a költségvetés tervezete makroszinten 3,4 százalékos GDP növekedéssel számol, ez azért lényeges, mert ez az érték nagyobb, mint az elemzői konszenzus (2,5-3 százalék)A szakértő kiemelte: tekintettel arra, hogy a növekedés mértéke hatással van a büdzsé bevételi és - ezáltal - kiadási oldalára is, a tényleges teljesülések függvényében kérdés, hogy az előirányzott keretszámok valóban elkölthetőek lesznek-e az év során. Amennyiben a költségvetés bevételi oldala nem a tervek szerint alakul, úgy kiadási oldali megszorításokra kerülhet sor. Az egészségügy súlya nem emelkedettMezei Szabolcs úgy fogalmazott: az egészségügyre fordított kiadások mértéke a teljes költségvetésen belül arányaiban nem változik a 2024. évben előirányzotthoz képest, ugyanúgy 9,4 százalékot tesz ki az összkiadásokon belül. Relatíve nézve tehát nincs emelkedés, az egészségügy súlya a központi költségvetési kiadásain belül valójában nem emelkedett. Tekintve, hogy többéves szerződések léteznek, és ezek nem mindig tartalmaznak éves emelési lehetőséget, az egészségügyi büdzsé relatíve jobb helyzetben van. Megjegyzendő azonban, hogy a növekmény legalább egy része az idei évről áthozott adósságot fog finanszírozni, mivel tudomásunk szerint teljes adósságkonszolidációra idén sem kerül sor. Összességében elmondható, hogy a bemutatott emelés inkább a szinten tartásra elég, mint a fejlesztésre –  magyarázta. Fontos kitétel, hogy a költségvetés benyújtásával a tervezés nem ért véget, hiszen most veszi kezdetét a parlamenti szakasz mely során a keretszámok - módosító indítványok benyújtását és elfogadásán keresztül – még változhatnak – fűzte még hozzá a szakértő. .