Koncz-Vágási Katalin: „a nőszövetség a gyülekezet jó illata”

A Magyarországi Református Nőszövetség élén néhány hónapja egy Békés vármegyei fiatal lelkésznő, lelkészfeleség, kétgyermekes édesanya, a muronyi és békési kötődésekkel rendelkező, Sarkadon szolgáló dr. Koncz-Vágási Katalin áll. A keresztény egyházakban a nők helyzetéről és szolgálatáról kérdeztük Koncz Vágási Katalint. – A második világháborúig kell visszamennünk, amikor Ravasz László református püspök erdélyi mintára a hívő asszonyokhoz fordult, hogy segítsék az ország újraépítését, megerősítését – elevenítette fel kérdésünkre a nőszövetség történetét annak elnöke, Koncz Vágási Katalin. –  A református asszonyok egybeszervezésének hívó szavát Zsindelyné Tüdős Klára és Pilder Mária hallotta meg. Zsindelyné Tüdős Klára egy fővárosi szépasszony volt, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyvíró, néprajzkutató, egyfajta celeb a maga korában. A háború alatt zsidó személyeket mentett meg, saját házában bibliaiskolát szervezett, vidéken a lányokat és asszonyokat hitbeli és mindennapi hasznos ismeretekre nevelte. Ő alapította meg szövetségünk lapját, a Magyar Asszonyt. Pilder Mária teológus és vallástanár volt. Ők ketten évekig járták az országot, sokszor gyalogosan vagy szekéren, vonaton vagy a vonat tetején, bibliaiskolákat szerveztek meg és a református nőket akarták református hitükben és hivatástudatukban megerősíteni. Egy csendes alakuló üléssel megalakult ugyan a szövetség, de pár hónap múlva betiltották az összes többi vallási egyesülettel együtt. Az újjáalakulás 1993-ban történt meg, és a református egyházon belül, de egyesületként működünk, vannak gyülekezeti, egyházmegyei és egyházkerületi szervezeteink. Egyházkerületenként van elnökség és az egésznek a csúcsán az országos elnökség áll, mely négy fős: két elnökhelyettes és egy titkár segíti a munkámat. Országosan nagyságrendileg mintegy 2000 asszonytagunk van. A Tiszántúlon a legtöbb, hiszen a reformátusság bázistelepülései inkább az országnak ezen a részén vannak. .