Le Monde: A legnagyobb veszélyt Kijev számára a romániai elnökválasztás jelenti

A politikai erőviszonyok változása Közép-Európában gyengíti Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Donald Trump január 20-án, hétfőn kezdődő hivatali ideje mellett ez a második jelentős aggodalomra okot adó téma az ukrán diplomácia számára, állapítja meg elemzésében a Le Monde. Közép- és Kelet-Európában egyre erőteljesebben emelkednek azok a politikai erők, amelyek ellenzik Kijev folyamatos támogatását, és ez komoly problémát jelent Ukrajna háborús erőfeszítései szempontjából. Ezek az erőfeszítések ugyanis teljes mértékben szomszédaiktól – elsősorban Lengyelországtól és Romániától – függnek, hogy biztosítsák a katonai és logisztikai ellátást – idézi a Le Monde elemzését a Rador hírügynökség.Azt írják, a legfrissebb figyelmeztető jel Ausztriában tapasztalható, ahol a szélsőjobb hatalomra kerülhet a konzervatívokkal folytatott koalíciós tárgyalások után. Bár Ausztria a semlegessége miatt soha nem szállított fegyvereket Kijevnek, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi, hogy a NATO fegyverei áthaladjanak az ország területén, ami például Olaszországból meghosszabbíthatja a szállítási időt.A legnagyobb aggodalom Kijev számára azonban a romániai elnökválasztás – amelyet december elején, az utolsó pillanatban érvénytelenítettek az orosz beavatkozás gyanúja miatt. Az első forduló váratlan eredményeként a Moszkva-barát Călin Georgescu került az élre, aki azt ígérte, hogy minden fegyverszállítást leállít, ha megválasztják. Ez a 20 milliós lakosságú ország, amelynek több mint 600 kilométeres határa van Ukrajnával, „kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos szerepet játszik a fegyverszállításokban, mint Lengyelország" – idézik Mircea Geoană, egykori külügyminiszter és a NATO volt főtitkárhelyettesének nyilatkozatát.