Lehullt a lepel: így teljesített 2024-ben a magyar szarvasmarha-ágazat

2024-ben a magyar tejhasznú szarvasmarhatenyésztés jelentős fejlődést ért el, megerősítve pozícióját a globális tejtermelés élvonalában, köszönhetően a tenyészértékbecslési rendszerek fejlesztésének és a nemzetközi hálózatokhoz való visszakapcsolódásnak. A tejtermelés és felvásárlás növekedése az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben valósult meg, miközben a nyerstej árak jelentős emelkedést mutattak, mind belföldön, mind az exportpiacokon. A húsmarhaágazatban is kedvező eredmények születtek, az IBR-mentes státusz megszerzése új piacokat nyitott meg, miközben az állattenyésztési támogatások és a szabályozási könnyítések tovább növelhetik a versenyképességet. A 2024-es év bebizonyította, hogy a magyar tejhasznú szarvasmarhatenyésztés képes nemcsak helytállni, hanem fejlődni a kihívásokkal teli környezetben is – mondta el a Magyar Állattenyésztők lapjának Kiss Ferenc. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint a tej termelés ellenőrzési és küllemi bírálati adatokra alapozott tenyészértékbecslési rendszer fejlesztése és új tulajdonságokkal bővítése újra a világ élvonalába hozta fel a hazai tejtermelés tenyésztési hátterét. A nemzetközi tenyészállat-kereskedelemben az élesedő versenyt a politikai és gazdasági konfliktusok jelentősen befolyásolják. A keleti piacokon, különösen a volt Szovjetunió tagállamaiban, az import korlátozások vagy a helyi szabályozási környezet kiszámíthatatlansága gyakran okoznak gondot. A globális, ezen belül az EU állategészségügyi helyzetének romlása, az új fertőző betegségek (pl. EHV) terjedése vagy a meglévő járványok fokozódása, komoly kockázatot jelentenek.