Ma még nem lehet tudni, ismét háború lesz-e az egész Közel-Keleten

„Egy mondatban nem tudok válaszolni az alapkérdésére, ugyanis nem lehet megjósolni, hogy merre billen el a helyzet” – reagált Tarjányi Péter, amikor azt kérdeztük tőle, megfékezhető-e még az izraeli-iráni/libanoni/gázai harcok/háború eszkalációja, egy közel-keleti háborúvá szélesedése? A biztonságpolitikai szakértő szerint a felek dönthetnek korlátozott csapások mellett, s akkor nem teljesedik ki a helyzet egy közel-keleti háborúvá, vagy pedig folyamatosan a csapás-válaszcsapás-újabb válaszcsapás-stb. következik és ezzel a térség belesodródik a háborúba. Mindenesetre Izrael eldöntötte, hogy nem akarja megadni a lehetőségét annak, hogy egységben maradhasson az a fajta szövetségesi viszonyrendszer, amiben a szunniták és a síiták, valamint a mögöttük álló nagy síita állam, Irán közösen fel tudott készülni az egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadásra. Nem csak ezeknek a félkatonai terrorszervezeteknek a megsemmisítése a tét, hanem végső soron az iráni atomprogram léte – derült ki a fejtegetéséből. Napok óta félelemmel kíséri a világ jó része a Közel-Keleten ismét eszkalálódott helyzetet.  A Hamasz terrorszervezet által Izrael ellen elkövetett kegyetlen és embertelen támadás után szinte napra pontosan egy évvel a térségben egyre komolyabb katonai akciók zajlanak. Izrael az utóbbi hónapokban folyamatos katonai akciókat hajt(ott) végre, hogy likvidálja a Hamasz vezetőit és embereit, ugyanakkor megsemmisítse a Gázában kiépített infrastruktúráját. Az akcióknak azonban sok szerencsétlen civil áldozata is volt, van. Ráadásul pár napja az északi határai mentén is indított először légvédelmi, majd szárazföldi támadásokat, hogy likvidálja és kifüstölje a Libanonban megtelepedett Hezbollah terrorszervezetet, célkeresztbe téve annak vezetőit is. Kérdés, lesz-e ebből újabb közel-keleti háború? Tarjányi Pétert kérdeztük. .