Magyar közgazdászok kiszámolták: rosszabbul teljesít az az iskola, ahol szegregált osztályokban tanulnak a diákok

Akit egy kicsit is foglalkoztat a magyar oktatás helyzete, álmából felébresztve is azonosítja a magyar közoktatás egyik legsúlyosabb problémáját: azt, hogy a tanulók társadalmi háttere mekkora hatással van a teljesítményükre. Nálunk a diákok eredményei nemzetközi szinten is kiugró mértékben tükrözik a szociális különbségeket. És ez nem tegnap óta van így, hiszen már az 1995-ös és 1999-es TIMSS-felmérések során is hasonló eredményeket láttunk (ezek négyévenként mérik a matematikai és a természettudományos teljesítményt 4. és 8. osztályosok körében a tananyagokhoz igazított feladatokkal). Akkor a családi háttér hatása a matematikai eredményekre a vizsgált több mint ötven ország közül Magyarországon volt a negyedik legerősebb, a 2018-as PISA felmérés szerint pedig a legjobb és legrosszabb családi hátterű tanulók közötti teljesítménybeli különbségek Magyarországon matematikából a második, természettudományból pedig a harmadik legnagyobbak Európában, jóval meghaladva az OECD-átlagot – olvasható Varga Júlia közgazdásznak az oktatás társadalmi egyenlőtlenségeiről szóló 2023-as tanulmányában. Az okok között van az általános iskolákban tapasztalható szegregáció, írja Hermann Zoltán, Kertesi Gábor és Varga Júlia közgazdász egy 2023-as tanulmányban; ez a két jelenség – a teljesítmények társadalmi különbségei és a szegregáció – szorosan összefüggenek egymással. A kutatók ördögi körként írják le azt a jelenséget, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek szegregált oktatása fokozza a társadalmi különbségeket, hiszen az iskolák közötti különbségek arra ösztönzik a szülőket, hogy ha megtehetik, jobb hírű és társadalmi összetételű iskolákba írassák gyerekeiket, ez pedig újratermeli a társadalmi elkülönülést.