Magyar kutatók eredményei: „címlapsztorik”, érdekességek 2024-ből

A hun-ren.hu évösszegző cikksorozatban mutatta be a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek legfontosabb és legérdekesebb kutatásait. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Növénybiológiai Intézetének munkatársai egy olyan zöldalgatörzset azonosítottak, amely körülbelül tízszer magasabb áramtermelésre képes, mint az eddig ismertetett algafajok. Milyen haszna lehet a különleges algáknak? A HUN-REN év eleji cikkéből kiderül. Szintén 2024 eleji hír, hogy a HUN-REN CSFK kutatójának részvételével készült tanulmány elnyerte az Institute of Physics Publishing 2023 Legtöbbet Idézett Cikke díját. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatójának vezetésével készült, és februárban bemutatott tanulmány rávilágított az egykori bombatölcsérekben kialakult kistóhálózatokban a tavak térbeli elhelyezkedésének fontosságára a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Pontosan hogyan kapcsolódnak a tudományhoz a második világháború idején egy repülőteret célzó, de célt tévesztett és a szikes pusztát ért bombázásokhoz? Kiderül a kutatásból. Márciusban egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai hazánkban. Így került elő az utoljára az 1880-as évek végén megfigyelt faj. A legmodernebb neuroanatómiai, fiziológiai és számítógépes sejtmodellezési technikák felhasználásával két fontos agykérgi gátló idegsejt eddigi legpontosabb modelljét készítette el a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) Nyiri Gábor vezette kutatócsoportja. A modellekbe a későbbiekben további kísérleti adatokat lehet beépíteni, így kiválóan használhatók fiziológiai kísérletek eredményeinek értelmezéséhez, a hippokampusz tanulási és memóriafolyamatokban betöltött szerepének tanulmányozásához, valamint a működését szimuláló neuronhálózati modellek létrehozásához. A kutatók eredményeit bemutató publikáció ‒ Takács Virág, Bardóczi Zsuzsanna, Orosz Áron, Major Ábel, Tar Luca megosztott elsőszerzőségével ‒ a rangos PLoS Biology szakfolyóiratban jelent meg. A hun-ren.hu itt számolt be a kutatásról. Az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsöve által gyűjtött óriási mennyiségű adat átvizsgálása során váratlanul egy hatalmas, 33 naptömegű fekete lyuk nyomaira bukkantak a kutatók a Sas csillagképben, kevesebb mint kétezer fényévre a Földtől. A Tejútrendszeren belül azonosított, csillagokból származó fekete lyukak közül eddig ez a legnagyobb, korábban csak távoli galaxisokban találtak hasonló „alvó óriást”. A felfedezés új kihívást jelent az óriáscsillagok kialakulásáról és fejlődéséről alkotott tudományos elképzelések számára. Az eredményeket az Astronomy and Astrophysics című szaklapban tette közzé a Gaia Kollaboráció, amelyben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének (HUN-REN CSFK CSI) tíz kutatója is részt vett. A témáról bővebben itt lehet olvasni. A WHO előrejelzése szerint 2050-re a hagyományos antibiotikumoknak ellenálló mikroorganizmusok miatt kialakuló fertőzések vezető halálokká válhatnak. Az ellenük való küzdelemhez új típusú, egyedi hatásmódú vegyületekre van szükség. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói a közelmúltban egy lehetséges, biztató irányról számoltak be a rangos Nature Communications folyóirat hasábjain megjelent tanulmányukban. A HUN-REN TTK kutatóinak munkája több szempontból is innovációnak számít: egyrészt sikeresen terveztek egy olyan peptidalapú antibiotikumot, amely célzottan a baktériumsejtekhez kötődve, in situ aktiválódik, másrészt nekik sikerült először közvetlen vizuális betekintést nyerni a baktériumölő peptidek működésébe. A nagy jelentőségű hazai kutatást itt lehet megismerni. A forrástól egészen a csapig vizsgálta a biztonságos csapvizet az a hazai konzorcium. A projekt során elemezték az ivóvízbázist, a vízkezelést és az elosztóhálózatot is. Engloner Attila kutatásvezető szerint nem kell attól tartanunk, hogy rövid távon veszélybe kerül a biztonságos ivóvíz Budapesten, de fontos a megelőzés és a tudatos vízhasználat. Engloner Attila szerint a projekt legfontosabb megállapítása az volt, hogy az általuk vizsgált potenciálisan káros anyagoknak jelentős részét kiszűri ez a rendszer, és ezt megteszi szélsőséges körülmények között is, akár hatalmas árvizek vagy épp rendkívül alacsony vízállás esetén. Hozzátette, ugyanakkor a folyó vízhozama, a szállított víz mennyisége is meghatározó, ugyanis Budapesten több mint 700 ivóvíztermelőkút van, és a kutak távolsága és termelési mélysége változatos. Mindezek ellenére az ötéves kutatás eredményei azt mutatják, hogy a következő 20-30 évben nem fenyegeti veszély a budapesti ivóvíztermelés mennyiségét és minőségét sem. A témáról bővebben itt lehet olvasni. Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) felmérése azt is kimutatta, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik. A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot. A tanulmány elsőszerzője, Li Huan szerint bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem befolyásolja a vízhőmérsékletet, azonban a tó körüli városi területek (a partvonal 2/3-a városias) melegíteni fogják a tavat. Ezt támasztja alá a mostani kutatásuk, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől (urbanizáció, feltöltések) is nőhet a hőmérséklet. Hozzáteszik: a részletes hőmérséklet-változások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál. A felmelegedő Balatonról még többet itt olvashat. Eddig úgy tudtuk, a poszméhek szaglására csak a rovarirtó szerek hatnak negatívan, de a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, a magas hőmérséklet is csökkenti a rovarok szaglását. Ez pedig a haszonnövényeink beporzására is komoly hatással lehet, vélik a kutatók. Kárpáti Zsolt, a HUN-REN ATK tudományos főmunkatársa elmondta, a kísérlet során a poszméheket 40 °C-os hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50%-os, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80%-os szagláscsökkenést is megfigyeltek. „Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz” – tette hozzá a kutató. A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak. A kutatás további részleteit itt lehet megismerni. Az őszi-téli időszakban ismét emelkedett a koronavírusos megbetegedések száma Magyarországon, a jelenleg is terjedő variánsokra finomhangolt vakcinákra még várni kell. Az évek óta tartó járvány elleni harcban most úgy tűnik, újabb bevethető kezelést találtak a magyar kutatók. Több intézet mellett a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont munkatársai is részt vettek abban a kutatásban, amivel egy újabb, eddig daganatos betegségek ellen használt gyógyszert azonosítottak a COVID-19 elleni küzdelem újabb lehetséges eszközeként. A csendes-óceáni El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén, mutatták ki a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai. Kutatásukról a neves Journal of Geophysical Research lapcsalád Atmospheres című folyóirata számolt be novemberben. A betegségek miatt sérült fehérjehálózatok kijavítására találtak új megoldást a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központjának és a HUN-REN-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának kutatói. Az egyik legrangosabb kémiai folyóirat, az Angewandte Chemie a címlapján közölte a magyar kutatók eredményeit. Forrás: Tudományos évösszegző: HUN-REN-es kutatások 2024-ből – 1. rész – 2. rész – 3. rész – 4. rész.