Magyar vétó a sokadik szankciós csomagnál – Miért volt ez életmentő?

Nem jutalmazhatja pénzzel az Európai Unió az Ukrajnát fegyverekkel támogató országokat, és a Békekeretből sem finanszírozhatja Brüsszel az ukránokat – többek között ezeket az intézkedéseket sikerült elérnie Szijjártó Péter külügyminiszternek az uniós tanácskozáson. Ezzel sikerült ismét a magyar érdekeket képviselni és minden bizonnyal olyan kereteket is nyithatunk, amellyel korlátokat helyezünk a brüsszeliek irányába. Ez pedig utat vájhat a békekötés felé.Ismét csak Magyarország vétózott abban, hogy ne az Európai Békekeretből támogassák Ukrajnát és ne érje szankció az egyházi főméltóságot, mindenki más gond nélkül hozzájárult volna. „A kormány ezúttal sem járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessen ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket szállítottak Ukrajna számára” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ebből Magyarországnak mintegy 77 millió eurónyi költség jutna. A miniszter azt is kiemelte: „Ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött. Magyarország kötelező alapon ehhez a lépéshez semmilyen módon nem kíván asszisztálni. Ugyanígy nem fogunk asszisztálni ahhoz sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevbe költöztessenek egy koordinációs egységet, és azt sem fogjuk támogatni, hogy európai uniós tanácsadókat telepítsünk Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának koordinálására.” A kormány „generálisan” látja rendkívül veszélyesnek és az eszkaláció szempontjából rendkívül kockázatosnak azt, hogyha bármilyen oknál fogva – legyen az kiképzés, koordináció, reformtanácsadás – európai uniós keretben helyeznek ki Kijevbe embereket. Ugyanakkor Magyarország elfogadta az Oroszországgal szembeni tizenötödik szankciós csomagot, amely meghosszabbította annak a jogi lehetőségét, hogy a Mol exportálni tudja az orosz eredetű kőolajból származó termékeket. „Ez nekünk fontos volt, és mivel az őrült ötleteket sikerült kigyomlálni ebből a szankciós csomagból, ezért végül is ezt nem vétóztuk meg. Mik voltak ezek az őrült ötletek? Például Kirill pátriárkát rá akarták tenni erre a szankciós listára. Én azt gondolom, hogy egyházi vezetők, egyházi személyek szankciós listázása mindenképpen kerülendő, mert hogyha az egyházi vonalon nem tudunk beszélni egymással, akkor a béke utolsó reménye is elveszik” – folytatta a tárcavezető. A szankciós csomag eredetileg 54 természetes és 30 jogi személy ellen irányult volna, és kínai vállalatok meggyengítését is célozta. Szijjártó Péter szerint ezen belül szankció alá akarták vonni Oroszország ENSZ-nagykövetét is, ami azért furcsa, mert az ENSZ az az utolsó mentsvár, ahol a politikai konzultációkat meg lehet tartani. „Tehát nyilvánvalóan ezzel egy újabb békéhez vezető végső utat vágtak volna el. Megvétóztuk, illetve jeleztük, hogy semmiképpen nem fogjuk támogatni az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. A sport és a politika, főleg a sport és a geopolitika összekeverése elfogadhatatlan. És egyébként két első osztályú orosz futballcsapat szankciós listára helyezésével is szembementünk, mert azért azt gondoljuk, hogy az őrültségnek vannak különböző határai.” A magyar vétó sok tekintetben mérföldkő lehet az európai politikában. Egyrészt azt jelzi, hogy Magyarország álláspontját nem lehet megkerülni, és nem asszisztál majd mindenki ahhoz, hogy politikailag és gazdaságilag visszaéljenek a brüsszeliek az uniós büdzsé felhasználásával. Másrészt ha nem tartjuk tiszteletben a hadban álló országok képviseleti lehetőségét, illetve vallási hovatartozását, akkor az Egyesült Államok közbenjárása is kevés a háború befejezéséhez. A gazdasági szankciók pedig eddig is inkább Európát, nem pedig Oroszországot sújtották a gyakorlatban.