Magyar virológusok áttörést értek el a koronavírusok eredetkutatásában

Számos tudományos hipotézis született, amelyek komoly kutatások tárgyát képezik. Most nemzetközi összefogás keretében hatalmas eredményt értek el a Pécsi Tudományegyetem kutatói a COVID-19 pandémia eredetkutatásában. A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye azt a széleskörben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a sarbecovírus-csoportba tartozó SARS-CoV-2 a természetből ered. A tanulmány azonban ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel – közölte a Pécsi Tudományegyetem.Fotó: ShutterstockA rangos Molecular Ecology folyóiratban nemrég publikált kutatás fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a SARS-szerű koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is.Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír. A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyűjtést és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottak.Az új vírusok között akadtak olyanok, amelyek a SARS-CoV-1 vagy a SARS-CoV-2 evolúciós őseiként értelmezhetőek, de különös módon a kettő keverékeit is kimutatták.A legkiemelkedőbb eredmény azonban meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérő műhelynek bizonyultak. A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiségnek kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető. Ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy eltérő fajösszetétel, életvitel. A kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedőek, hanem hosszútávon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez. Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megőrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok előfordulhatnak.Szennyvízvizsgálattal több ezer fertőző betegség lesz nyomon követhető – új magyar innováció az ELTE kutatóitólEgy európai együttműködés keretében az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert, amely segíthet azonosítani, hogy a betegségeket okozó baktériumok, vírusok és az antimikrobiális rezisztencia emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak.