Magyarországi lakáseladások: miért zuhant ekkorát a főváros részesedése?

2011 és 2023 között a hazai lakáspiacon nemcsak az adásvételek darabszáma változott - olykor jelentősen is -, de súlypontjai is látványosan átrendeződtek, tűnik ki a KSH legfrissebb forgalmi összefoglalójából, ami a régiónkénti, illetve a lakástípusonkénti eltéréseket is bemutatja. Bár a főváros még továbbra is jó előrejelzője a trendeknek, Budapest piaci súlya már csökkenőben van. Az adatokat az OTP Ingatlanpont vezető elemzője értékelte. A 2008-ban beütött válság után éledező hazai lakáspiacon leghamarabb a fővárosban futott fel újra a forgalom. Ott a használtpiaci tranzakciók száma már 2015-ben évtizedes csúcsra ért, míg ez csak három évvel később következett be Pesten, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön. Az ország egyéb régióiban – Nyugat- és Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint Észak-Alföldön – pedig további három évet kellett várni arra, hogy időszakos forgalmi rekordokat regisztrálhassanak. Ezek az adatok is azokat igazolják, akik Budapestre, mint a piac „üveggömbjére” tekintenek, ahol a várható országos folyamatok a régiókat jóval megelőzve mutatkoznak meg. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ehhez magyarázatként azt fűzte hozzá, hogy a fővárosi piacon nemcsak a saját célra vásárlók számítanak fajsúlyos szereplőnek, hanem a hazai befektetők, s a külföldi vevők is, így mindhárom fő keresleti csoport mozgása gyorsan nyomot hagy a statisztikákon.