Már Európa legnagyobb bankjai is nyitottak a kriptóra

A jövő év első napján teljes egészében érvénybe lép az EU kriptopiaci szabályozása, melynek hatására a hagyományos európai nagybankok látványosan elkezdtek nyitni a kriptoeszközök felé. Mára jelentős lista állítható fel olyan pénzintézetekből, akik aktívan foglalkoznak az eszközökkel. Ebben a cikkben Bátorfi Botond, a Dorsum szenior innovációs tanácsadója segít eligazodni a piaci trendekben és ismerteti a legizgalmasabb banki kripto projekteket. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan óriásbankok foglalkozzanak a kriptóval, mint a Societe Generale, vagy épp a Deutsche Bank. Joggal tehető fel a kérdés: mi változott azóta? A válasz több tényező együttes jelenlétében rejlik. Ezek közösen elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a korábban bankok számára érinthetetlennek minősülő eszközök hamarosan akár meg is jelenjenek a kínálatban. A legfontosabb tényezők az alábbiak: A bankok különböző ügyfélköröknek és stratégiai céloknak megfelelően eltérő stratégiával közelíthetnek a kriptoszolgáltatások nyújtásához. A kereskedelmi bankok között egyértelműen a kriptokereskedés iránti érdeklődés a legjelentősebb, a szolgáltatás bevezetését többek között tervezi a Societe Generale is. A svájci és luxemburgi illetőségű Swissquote pedig már lehetővé teszi ügyfeleinek több mint 40 kriptoeszköz adásvételét. Az eddigi legismertebb belépő a területre egyértelműen a Raiffeisen Bank ausztriai leányvállalata. A hazánkban is jelenlévő pénzintézet az év elején lakossági mobilappjában tett elérhetővé több száz kriptoeszközt osztrák ügyfeleinek. A bank ezt a Bitpandával, egy osztrák neobrókerrel és kriptotőzsdével közösen vezette be, annak szolgáltatásait ágyazva be alkalmazásába. A gyakorlatban a Raiffeisen kvázi ügynökként jár el, így saját kriptoszolgáltatói engedélyt sem kellett szereznie. Ehelyett a Bitpanda szabályozói licenszeit használják. Ez a kivitelezés tehát valamivel kockázatkerülőbb a Raiffeisen részéről, mintha saját engedéllyel, maga nyújtaná a szolgáltatást. Ugyanakkor bőven hírértékkel bír, hogy egy ekkora hagyományos szereplő „beengedte” a kriptoeszközöket a mobilappjába. A kriptoszolgáltatások sikeres piacra viteléhez a hagyományos bankoknak átgondolt stratégia kialakítására, piaci ismeretekre, új technológia képességekre van szüksége. Utóbbiak közül kiemelkedik a kriptoeszközök letétkezelése, vagyis azok biztonságos megőrzése az esetleges kibertámadásokkal, csalókkal és technológiai sérülékenységekkel szemben. Életszerűtlen elképzelés, hogy a blockchain alapú letétkezelés és a komplex kriptográfiai mechanizmusok világába a bankok önállóan fognak belépni. Az intézményi ügyfelek körében viszont egyre nagyobb a kriptoeszközök iránti érdeklődés, különösen a Bitcoin és Ethereum ETF-ek USA-ban történő jóváhagyása óta. Épp ezért több befektetési bank elkezdett olyan specializált kripto letétkezelőkkel dolgozni, akikkel közösen képesek lesznek biztonságos tárolási módot kínálni ügyfeleiknek. A területen aktív szereplők között említhető a Deutsche Bank, a Societe Generale, a Credit Agricole, a Santander és a BNP Paribas is. A felsoroltak mindegyike már meg is kezdte a kripto letétkezelési engedély igénylésének folyamatát. Ahogy már említettük, a kriptoeszközökhöz a bankok rengeteg módon közelíthetnek. A belga KBC Bank (melynek hazai leányvállalata a K&H) nem vezet be kriptokereskedés és – letétkezelést sem. Ehelyett még 2022 nyarán saját kriptovalutát dobott piacra. A Kate Coin valójában egy stablecoin, melynek értéke 1 euróban került meghatározásra. Az érték stabilitását biztosítandó, a tokenek mögött tényleges euró szolgál fedezetként. A Kate Coin ugyanakkor csak a bank ökoszisztémáján belül használható, például jutalmak szerzésére, vagy a bank termékeinek kedvezményes igénybevételére. De nem csak a kriptoeszközöket, hanem azok mögöttes technológiáját, a blockchaint is számos módon hasznosíthatják a szektor szereplői. Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés övezi az értékpapírok tokenizációját. A folyamat során hagyományos értékpapírokat (pl. részvények, kötvények) token formájában jelenítenek meg egy blockchain alapú hálózaton. Maga az eszköz mindeközben egyáltalán nem változik, annak tulajdonosa nem is érzékeli, hogy az általa birtokolt részvény milyen technológiai platformon kerül nyilvántartásra. Hogy miért érdekes mindez? A napjainkban használatos globális tőkepiaci infrastruktúra egyre több ponton elavult, sok esetben 30-40 éves rendszerek vannak használatban. Ezek a maihoz képest teljesen más elvárási környezetben jöttek létre, így nem tudják konzisztensen szállítani a ma elvárt hatékonyságot, gyorsaságot és kedvező árazást. Épp ezért a tokenizációba olyan hagyományos bankok és alapkezelők is jelentős összegeket invesztálnak, mint a Deutsche Bank, a Societe Generale, vagy a BlackRock. A gyors tokenizációs kitekintőt követően térjünk is vissza a kriptoeszközökhöz. A szabályozás érkezik, a befektetői érdeklődés és az eszközosztály növekszik, ez mind kedvező fejlemény. Sokan mégis úgy érzik, arra a kérdésre továbbra sem kaptak választ, hogy miben rejlik ezeknek az eszközöknek az értéke. Az alábbiakban ennek rövid ismertetésére teszünk egy kísérletet. Ehhez először a blockchainek fundamentális értékajánlatát kell megragadnunk. A blockchain hálózatok decentralizált és transzparens jellegükből fakadóan lehetővé teszik az egymást nem ismerő, vagy egymásban nem bízó feleknek, hogy hatékonyan és biztonságosan működjenek együtt költséges közvetítő szereplők nélkül. Nincs tehát szükség a felek közötti bizalomra, mert egy megfelelően kialakított hálózat technológiailag lehetetleníti el egymás átverését. Fontos jelezni, hogy ez alól kivételt képez az, amikor a csalók megtévesztéssel érik el, hogy az ember elutalja nekik saját kriptoeszközeit, ezt a platform maga természetesen nem fogja megakadályozni. A blockchain hálózatok az említett előnyei miatt tehát számos egyének, vagy vállalatok közötti együttműködés számára szolgálnak ideális terepként. A kriptoeszközök pedig egyfajta értékmérők, melyek a blockchain platformokon létrejött gazdasági tevékenységek során keletkező értéket testesítik meg. Emellett a fizetőeszköz, az elszámolási egység szerepét is betöltik a legtöbb esetben. Vagyis amikor az ember a 21 millióból megvásárol egy bitcoint (melynek értéke ma több mint 60 ezer amerikai dollár), a hálózaton megteremtődő becsült érték egy huszonyegymilliomodát realizálja a folytatásban. Ugyanakkor, hogy mivel ezek az eszközök állandó tárgyát képezik a pénzügyi spekulációnak, aktuális árfolyamuk jelentősen meghaladhatja valódi értéküket (vagy el is maradhat attól). Így jutunk el ahhoz a kérdéshez, hogy mit keresnek a kriptoeszközök a hagyományos befektetési portfolióban? Egyrészt az elmúlt évek piaci növekedése jelentős pénzügyi hozamok elérésének lehetőségével kecsegteti a befektetőket. Ez valóban egy reális eshetőség, de garancia soha nem létezik a sikerre. Ellenben a felelőtlen befektetéssel jelentős összegek is veszíthetők, ha a piac épp kedvezőtlen irányba mozdul. A kriptoeszközök volatilitása továbbra is jelentős, érdemes tehát olyan összegekkel beszállni, melyek teljes elvesztése sem okoz pénzügyi krízist az ember életében. A nagy hozamok vonzereje mellett a portfólió diverzifikációja is a kriptoeszközök felé terelheti a befektetőket. Az eszközök árfolyamának alakulását ugyanis olyan tényezők is mozgatják, amelyek a részvények és kötvények esetében nem játszanak szerepet (pl. adott blockchain hálózaton teremtődő érték mennyisége). Ez jól jöhet akkor, amikor egy gazdasági sokk zuhanórepülésbe juttatja az ember részvény- és kötvényportfolióját. Mindent egybevéve, ma már egyre több professzionális befektető allokálja portfoliójának 2,5-5 százalékát ebbe az új eszközosztályba. Ez egy jó támpont lehet az érdeklődőknek is, magasabb súlyozással csak azoknak érdemes kísérletezni, akiknek nagy kockázattűrő képessége van. A kriptoeszközök mára olyan méretű eszközosztállyá váltak, melyet egyre több bank úgy érzi, nem hagyhat figyelmen kívül. Nem véletlenül növekszik a nyitottság, különösen az EU-ban, ahol az érkező szabályozás további biztosítékot ad a kriptoszolgáltatások nyújtásához. A következő években arra számítunk, hogy a Raiffeisen Bank mellett további pénzintézetek vezethetik be a kriptokereskedést. A piac nagy részén persze ma is óvatos megközelítés figyelhető meg – nem is ok nélkül. Ugyanakkor a bevételi potenciál növekedése és a hiteles szereplők belépése várhatóan sokakat reagálásra késztet a folytatásban. Előbb-utóbb akár a magyar piacon is találkozhatunk az első fecskével. A szerző a Dorsum szenior innovációs tanácsadója. (Címlapkép: Depositphotos).