Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a PS-nek: a BRICS nem az EU ellenfele (2.rész)

Az uniós országok sajtójában csak az ukrán álláspont olvasható, lassan büntetendővé válik, ha az ember megpróbálja megérteni: mi motiválja Oroszországot a háborús konfliktusban. Formabontó módon ezért is kértem interjúlehetőséget Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőtől, aki – beszélgetésünk második részében – az orosz idegennyelvű európai sajtó elhallgattatásáról és a BRICS céljairól feltett kérdéseinkre válaszolt.Magyarországon sokan kíváncsiak az orosz fél indokaira is, sokan megnézték a “Donbassz” és a „Donbassz gyermekei” című dokumentumfilmeket például az orosz lakosság elleni terrorcselekményekről. Az orosz média, például az „RT”(Russia Today) megpróbálta-e bármilyen módon közvetíteni az orosz nézőpontot a nyugat-európai országok közönségének? Tudja, mit tett Berlin az „RT”-vel? Mindent megtett annak érdekében, hogy teljesen megszüntesse az orosz médiaszolgáltató jelenlétét az információs terében. A német „Commerzbank” már 2021. február 26-án értesítette az „RT DE Productions GmbH”-t, az „RT” médiaholding németországi leányvállalatát és a „Ruptly” videohosting céget a vállalati számlák 2021. május 31-i megszüntetéséről. Egyszerűen, egyoldalúan felmondták a szerződést. 2022. február 2-án a Német Engedélyezési és Felügyeleti Bizottság (ZAK) a nemzeti szabályozó hatóságok által kiadott engedély hiányára hivatkozva elrendelte az „RT DE” német nyelvű televíziós csatorna műholdas és egyéb (lineáris, internetes és harmadik féltől származó médiaplatformok és alkalmazások) sugárzásának megszüntetését. Az Európai Tanács 2022. március 1-jén úgy döntött, hogy megtiltja az “RT” csatornák bármilyen tartalmának sugárzását a területén, és ezt a döntést azóta valamennyi uniós tagállam végrehajtja. 2023. február 3-án a berlini székhelyű „RT DE Productions GmbH”, amely az orosz „RT DE” német nyelvű csatorna számára gyártott tartalmakat, bejelentette, hogy beszünteti újságírói tevékenységét Németországban. Ez idő alatt a cég folyamatos nyomásnak volt kitéve a német kormány, a média, a banki struktúrák, sőt a német újságírói közösség munkatársai részéről is, akik megpróbálták korlátozni szakmai tevékenységét. A korlátozó intézkedések ezreinek hátterében, beleértve a források blokkolását, a megbélyegzést, sőt az orosz média munkatársai, tudósítóink és riportereink elleni közvetlen fenyegetéseket a „nyugati demokráciák” részéről. A hazai médiaforrások még mindig képesek a donbasszi tragédiáról, az ukrán válság kiváltó okairól és, ami a legfontosabb, az Amerikai Egyesült Államok és európai csatlósainak a konfliktusban való valódi részvételéről szóló igazságot népszerűsíteni. Azt látjuk, hogy a világközösség körében egyre nagyobb az igény a tények feltárására és a konfliktus kirobbanásának okai bemutatására. Az „RT” több mint 130 dokumentumfilmet adott ki a különleges katonai műveletről, az ukrajnai eseményekről és a kijevi rezsim terrorista jellegéről: „Donbassz, A Donbassz Gyermekei”, „Azovsztal, Felszabadulás” stb., amelyek többmilliós megtekintést értek el. A különleges katonai művelet kezdete óta a világmédia, beleértve a legnagyobb európaiakat is, több száz ukrán témájú anyagot vásároltak a „Ruptly” videóügynökségtől. Rendszeresen tartanak filmvetítéseket és fesztiválokat. Például Cipruson és Olaszországban megrendezték az „RT.Doc: Hőseink ideje” nemzetközi fesztivált. Olaszországban még a “Stop russian propaganda” weboldalt is elindították, és panaszkodtak, hogy az RT filmjei a főbb európai nyelveken is megtalálhatók. Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a nyugati hatóságok „gátat szabnak” az igazság népszerűsítésének. Valójában az összes film elérhető híres közösségi hálózatokon, mobil híralkalmazásokon, videóplatformokon és webhelyeken. A BRICS-országok az Európai Unió komoly versenytársaivá váltak. Kiépíthető-e gazdasági együttműködés e két struktúra között az ukrajnai konfliktus lezárása után? Hadd mondjam el rögtön, hogy a BRICS soha senkivel nem állt szemben, legyen az az Európai Unió vagy mondjuk a G7. Ahogy azt indiai barátaink helyesen megjegyezték, a BRICS nem nyugatellenes, csupán nem nyugati formátum. A rivalizálás logikája ellentmond az egyesület alapelveinek, amelyek a párbeszéden, a nyitottságon, a szuverén egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten, egymás érdekeinek figyelembevételén, a lehető legszélesebb körű konstruktív interakcióra való összpontosításon, valamint az egész emberiség közös kihívásaira adott válaszok keresésén alapulnak. Fontos és jelentős jellemzője, hogy a BRICS-országokban az együttműködésnek nincs katonai összetevője. A másik dolog az, hogy a BRICS-országok együttes potenciálja tovább növekszik, és ez valóban aggodalomra ad okot azok körében, akik minden erejükkel igyekeznek biztosítani saját globális dominanciájukat. Mint ismeretes, a vásárlóerő-paritást tekintve a szövetség már régóta megelőzi a G7-et és az Európai Uniót (a világ GDP-jének 35,6%-a, szemben a G7-ek 30,3%-ával és az EU 17%- ával). Ráadásul az új konfigurációban a BRICS-országok a világ területének több mint egyharmadát foglalják el, a világ népességének 45%-át (több mint 3,5 milliárd embert), a globális olajtermelés jelentős mennyiségét, és a világ áruexportjának körülbelül egynegyedét biztosítják. A szövetség nemzetközi profilja a világ színpadán, beleértve annak kereskedelmi és gazdasági dimenzióját is, folyamatosan növekszik. Ezt bizonyítja a globális déli és keleti világ vezető országainak BRICS iránti őszinte érdeklődése. Az interjú első része ITT olvasható vissza.