Meddig mehet még ez így tovább?

Modern társadalmunk működésének egyik alappillére a folyamatos növekedés, ami mára már olyannyira megszokottá vált, hogy annak folytatását magától értetődőnek tekintjük. A növekedés a jövő ígéretét is magában hozza, ami okot ad arra, hogy a megtérülés reményében a jövőbeni fejlődésbe fektessünk. A növekedés tehát a hitelek, a pénzügyi szektor, így végső soron pedig a gazdaság működésének alapja. Persze számos közvetlen előnye is van az emberek számára, mint például az életminőség javulása, a csecsemőhalandóság csökkenése vagy a javuló közbiztonság, hogy csak néhányat említsünk. Mivel ez a jelenség jó néhány generáció óta velünk van, a növekedés központi szerepet játszik abban, hogy kik vagyunk és mit csinálunk. Ezért nehezen tudunk elképzelni egy másfajta világot. Mi történik akkor, ha eltűnik a növekedés a rendszerből? Általában megbukik a kormány, de ez a kisebbik baj. A nagyobb gond az, hogy az államok a gazdasági növekedésre támaszkodnak, hogy növeljék az adóbevételeket, ami megkönnyíti az államadósság menedzselését. Növekedés nélkül az államadósság kezelése nehezebbé válna, ami fizetésképtelenséghez vagy megszorító intézkedésekhez vezethetne, majd pénzügyi-gazdasági válságok törnének ki, végül jó eséllyel felborulna az egész piramisjáték és káosz lenne úrrá a világon. Legalábbis valahogy így tartja az általános bölcsesség, és ami azt illeti, senkinek sincs mersze kipróbálni, hogy tényleg ez történne-e. A kormányok, a vállalatok, a pénzügyi és más szervezetek mind arra a feltételezésre alapozzák döntéseiket, hogy a növekedés tovább fog folytatódni.