Megnéztük, hogyan készítik fel középiskoláink a diákokat az álhírek ellen

Az ELTE kutatói friss tanulmányukban azt vizsgálták, milyen tényezők segítik, illetve akadályozzák a tinédzsereket a hamis információk felismerésében. Mi pedig három szlovákiai magyar középiskola – a komáromi ipari, a rimaszombati magán szakközép és a kassai Márai – tevékenységét próbáltuk felmérni a kérdéskörben. Az utóbbi évek kutatási eredményei szerint a serdülők világszerte csökkenő érdeklődést mutatnak a hírfogyasztás iránt, és nehezen ismerik fel a hamis információkat. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói kifejtették, a kamaszok jelentős időt töltenek közösségi média platformok böngészésével, és jellemzően inkább „belebotlanak” a hírekbe, mintsem szándékosan rájuk keresnének. Valamint nagyobb figyelmet szentelnek az influenszereknek, mint az újságíróknak, ha hírekről van szó.A kutatás eredményei szerint azok a tinédzserek jobbak az álhírek felismerésében, akik analitikusan gondolkodnak és motiváltak az alapos mérlegelésre.A kutatók kiemelik még, hogy azok a fiatalok hajlamosak kevésbé elhinni az álhíreket, akik az etnikai többséghez tartoznak, és szüleik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. De hangsúlyozzák, a kognitív képességek összességében fontosabbak, mint a társadalmi-gazdasági és az etnikai hovatartozás. Ha csak alaposan elgondolkodunk egy olvasott hír igazságtartalmán, már azzal is sikeresen védekezhetünk sok dezinformációval szemben.