Megszorító intézkedéseket vezetnek be Romániában, tüntettek a közalkalmazottak Ciolacu-ékkal szemben

Miután a politikai káosz, benne a törölt elnökválasztás miatt a Fitch hitelminősítő negatívra értékelte Románia gazdaságát, és továbbra is a legnagyobb inflációs rátájával rendelkezik az unión belül, a székely, erdélyi magyar és román közalkalmazottak is megszorító intézkedéssel néznek szembe. Miközben az újra kiírt elnökválasztás időpontja egyre közeleg, a liberális pártoknak nem sok esélyük van bekerülni a második fordulóba. Az éppen aktuális kormányfő, Marcel Ciolacu pedig lassan olyan lesz, mint Bajnai Gordon 2009-ben. Ő is tudott hazudni, ha megszorításról volt szó: “Nem kell félni, nem fog fájni.”Megszorító intézkedéseket vezetett be sürgősségi rendelet formájában a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ alkotta liberális kormánykoalíció. A rendeletet hosszas tárgyalás előzte meg, és az eredetileg szigorúbbra tervezett intézkedések közül több pontból visszavettek. Ilyen például a nyugdíjak vagy a diákkedvezmények még durvább visszanyesése. Ezekre az intézkedésekre azért kellett sort keríteni, mert az idei évet nyolc százalékos költségvetési hiánnyal zárta a román állam. A liberális pártok és szakértők a hiányt persze azzal magyarázzák, hogy a pénz a nyugdíjak és a közalkalmazottak fizetésére fordított kiadások emelése miatt folyt el, ám a később érvénytelenített novemberi elnökválasztás megszervezése és a kampány alatt végbemenő gyanús pénzmozgások is közrejátszhattak a hiány keletkezésében. A hiányt kezelve hozták meg a „kisvasúti rendeletet”, amelyet Marcel Ciolacu miniszterelnök cinikusan költségcsökkentő intézkedésnek nevezett megszorítás helyett. Utóbbi különösen fájó lesz a romániai tanároknak. Ugyanis a 2023-as béremelés dacára egy felsőfokú végzettségű tanár még mindig csak nettó 2956 lejt (227 000 forintot) keres. Habár ez a fizetés a tavalyi román árakhoz viszonyítva még jónak számított, idén viszont nem. Ezért is bizonyult életmentőnek az idén bevezetett 1500 lej értékű utalvány, amelyet a tanárok taneszközökre, tankönyvekre kaphattak, egészen eddig. Változnak a diákok közlekedési kedvezményei is: 90-ről 50 százalékra esnek le, ha metróval utaznak, a vonatra szóló 90 százalékos kedvezmény pedig csak az otthonról az egyetemre vezető útra szól majd. Emellett a román üdülési csekkeket csak azzal a feltétellel adják oda a köztisztviselőknek 800 lej értékben, hogy a fizetésük nem lépi túl a havi 8000 lejt, és a turisztikai szolgáltatások legalább 1600 lejbe kerülnek. Vagyis a dolgozóknak legalább az üdülési pénzük felét elő kell majd teremteniük, ha részesülni akarnak az utalványból. Az a Biriș jelentette ki ezt, aki egyébként üdvözölte a megszorító intézkedéseket a Digi24.ro-nak. Nem úgy, mint a közalkalmazottak, akik a kormányülés alatt demonstráltak a diákokkal együtt. Ráadásul minden eddiginél nagyobb tüntetést is szerveznek a rendelet ellen legkorábban februárra. „A nyugdíjak vagy a szociális juttatások, illetve a bérjövedelmek csökkentése csak az alkalmazottakat érinti, a politikai döntéshozókat viszont nem” – Bogdan Hossu, a romániai Országos Szakszervezeti Szövetség (Cartel Alfa) vezetője, miután szombaton tárgyalt a kormánnyal. A koalíciója ezenkívül úgy döntött, hogy januárban, rendkívüli ülésen szavazzák meg a 2025-ös költségvetési törvényt a parlamentben. Továbbá nagy nehezen megállapodtak annak az elnökválasztásnak az időpontjairól is, amelyet azután töröltek, hogy Calin Georgescu megnyerte az első fordulót, majd megtámadták a TikTok-kampánya miatt. A megméretés első fordulóját március 23-án, második fordulóját pedig április 6-án tartják meg. Amelyben egy dolog biztosan elmondható: ma már egyre kevesebben tesznek a liberális kormánypártok sikerére.