Megszűnés helyett a Jelenkor folyóirat a támogatói kampányt választotta

A Holmi, a 2000 vagy éppen a Nagyvilág sorsára juthat, azaz akár meg is szűnhet az ország egyik legismertebb és egyik legrégebbi irodalmi folyóirata, a pécsi székhelyű Jelenkor. Ők azonban inkább felvették a kesztyűt: nagyszabású támogatói kampányt indítottak. Az okok összetettek, nincsenek jó helyzetben a kultúrával és kortárs irodalommal foglalkozó, nyomtatott kiadványokat terjesztő folyóiratok kiadói, de ami az utolsó nagy tőrdöfést jelentette számukra, az egy, központi döntésre történt, a kulturális szférát és lappiacot érintő elvonás volt, amely része volt az elhíresült 130 pontos nagy állami elvonásnak. A Jelenkor főszerkesztőjével készített interjú után éppen ezért a háttérről, a jelen helyzethez vezető lehetséges okokról is írunk. Ha csak néhány jelentős irodalmi folyóiratot sorolunk fel, amelyek anyagi okokból szűntek meg az elmúlt évtizedben, akkor a Réz Pál fémjelezte Holmival kell kezdenünk, amely 2014-ben szűnt meg. A szépirodalom mellett társadalomkritikával foglalkozó, magas minőségű 2000 című folyóirat, a műfordításokra specializálódott Nagyvilág, és a nemzetköziséget, európai kulturális értékeket hirdető Magyar Lettre Internationale 2016-ban. De ha a működő és anyagi gondokkal küzdő irodalmi lapokat szeretnénk felsorolni, akkor hosszú a névsor: Alföld, Élet és Irodalom, Életünk, Hévíz, Liget, Litera.hu, Műút, Tiszatáj… És a pécsi Jelenkor is ide sorolandó, amely támogatói kampányt indított a túlélésért, amely mögé ismert írók, költők, és más közéleti szereplők álltak be. Ágoston Zoltánnal, a Jelenkor folyóirat főszerkesztőjével beszélgettünk.