Megújul a Fifth Avenue és az Oxford Street – de mi ebből a tanulság Budapesten?

„New York és London is átépíti a saját bevásárló-főutcáit, ha úgy tetszik, a saját Rákóczi útjait – ha már az angolszász világ két vezető városa egyszerre vág ilyen fejlesztésbe, érdemes egy picit megnézni, mit és miért csinálnak” – írja friss Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid fővárosi képviselő, volt főpolgármester-jelölt. Vitézy emlékeztet arra, hogy New Yorkban a főpolgármester pénteken mutatta be a terveket: itt a Fifth Avenue-t építik át, kettővel kevesebb sáv lesz (5 helyett 3, marad egyirányú az út), duplaszéles járdák, új fasorok és utcabútorok. „Ami talán a legérdekesebb: az utcai kiskereskedelem új lendületét, az internetes virtuális valóság helyett a valódi városi séták reneszánszát mutatja, hogy az utca üzlettulajdonosai is beszállnak az elmúlt 200 év legnagyobb rekonstrukciójába, ami 350 millió dollárba (nagyjából 129 milliárd forintba) kerül a közművek rekonstrukciójával és áthelyezésével együtt – a számla nagy részét azért persze a városi költségvetés fizeti” – írja Vitézy, hozzátéve: mivel az internetes vásárlók általában nem városon belüli cégektől rendelnek, az utcai kiskereskedelem, és az üzlethelyiségek felértékelődése révén megnövekvő helyi adókból 5 év alatt megtérül a beruházás. Londonban pedig néhány hete jelentette be a főpolgármester, hogy a belváros legforgalmasabb bevásárlóutcáját, az Oxford Streetet alakítanák sétálóutcává. Az úton már jó ideje csak buszok és taxik haladhatnak át, de a zsúfolt járdák helyett a teljes szélességben gyalogosövezetté alakítástól szintén az utcai kiskereskedelem feléledését várják. A londoni városvezetés is egyértelműen gazdasági logikán érvel a gyalogosövezetté alakítás mellett: „Az online kiskereskedők és a városon kívüli bevásárlóközpontok által támasztott verseny, a kiemelt áruházak bezárása és az alacsony minőségű szuvenír- és cukorkaboltok elterjedése jelentősen megterhelte az Oxford Street vonzerejét, miközben a világjárvány óta a turisták száma nem állt helyre teljesen.” Az átalakítás érdekében az utca közterületeinek fejlesztésére és későbbi hasznosítására külön városfejlesztő társaságot hoz létre London, amibe a főváros mellett az érintett kerületek és a nagyobb környékbeli ingatlantulajdonosok és kereskedők is beszállnak, így itt is üzleti alapú intézményes együttműködés jön létre a környék boltjai, áruházai és a közterületek fejlesztése között. „Amikor a Rákóczi út vagy a Nagykörút jövőjéről gondolkodunk, látjuk a sorban bezárt kirakatokat, érdemes odafigyelni, mi történik a világ nagyvárosaiban – még ha egy az egyben nyilván egyik külföldi példa se illeszthető Budapestre. De a trendek azért világosak: több sétálóövezet, forgalomcsillapítás, intézményes szövetség a város és az érdekelt főbb gazdasági szereplők, kereskedők között, és persze egyre vonzóbb sétálási, autó nélküli belvárosi bevásárlási lehetőségek a történelmi kereskedelmi főtengelyeken” – írja Vitézy Dávid.