Mennyire vagyunk pazarlók?

Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy a hűtőszekrényünk ajtaját kinyitva az egyik polcról egy doboznyi kibontott tejföl köszönt vissza, a másikon fél doboz majonéz vagy margarin állt, majd a további ellenőrzésünk során észrevettük, hogy már a vajkrémet, illetve a sajtkrémet is kibontotta valaki a családból. Valahol az alsó polcon megakad a szemünk egy csomag, vákuumozott felvágotton, amiből már hiányzik néhány szelet szalámi vagy kolbász. A fagyasztót áttekintve beleakadunk egy-két felcímkézetlen maradékos dobozba, fogalmunk sincs, mi van benne, és hogy mikor tettük azt be. Ugyanitt látjuk, hogy csirkehúsból nincs hiány, de holnap vagy holnapután biztosan jó lenne disznóhúsból is főzni valamit, ha másért nem, akkor a változatosság kedvéért. A kamrába bepillantva a ládában találunk néhány almát, a polcon némi levesnek való zöldséget, ami – értékelésünk szerint – két alkalomra már biztosan nem lesz elég. Mindez arra ösztökél bennünket, hogy elmenjünk egy nagy bevásárlásra, ahonnan hazaérkezve, minden kibontott élelmiszerünkről megfeledkezve, sőt azokat beljebb lökdösve, pakoljuk be a legfrissebb szerzeményeinket. Aztán egyik reggel, a kamrába belépve, valami furcsa illat csapja meg az orrunkat, majd megtaláljuk az elromlott, illetve elfelejtett levesnek való zöldségeinket, illetve a ládában rothadó almánkat, ami mindenestől a szemetesben landol. A legfrissebb kimutatások szerint az Európai Unió területén évente mintegy 60 millió tonna, Szerbiában pedig 800–900 ezer tonna étel kerül a kukába. Az élelmiszer-hulladék legtöbbje, mintegy 53 százaléka, a háztartásokban keletkezik, amit a feldolgozóipar követ 20 százalékkal, a gyártási részleg 11 százalékkal, az éttermek 9 százalékkal, a kiskereskedelem és forgalmazás pedig 7 százalékkal. Mindez hatással van a környezetünkre, ugyanis a feltételezések szerint a kidobott étel által kibocsátott gázok nagyban hozzájárulnak az üvegházhatás fokozásához. Rossz hatással van a gazdaságra is, mert a kidobott étel akár 132 milliárd eurótól is megfoszthatja az EU-t. Végül a társadalmi hatások sem elhanyagolhatóak, ugyanis az EU területén még mindig nagy az éhezés a kidobott élelmiszer ellenére is. A számítások szerint a világban háromszor annyi ételt dobnak el, mint amennyire szükség lenne az éhezők megetetésére.