MI-től lesz fenntartható, hatékony és stabil a villamosenergia-hálózat?

A versenyképesség 2024 őszének egyik legforróbb témája, nem csupán a magyar, de az európai uniós gazdaság vonatkozásában is. Nincs szakértő, aki vitatná, hogy az energia a versenyképesség kulcsfontosságú tényezője, ahogy az elektrifikáció szükségességét sem kérdőjelezi meg senki.Az energia nem csupán a gazdaság motorja, de a zöld átállásban is megkerülhetetlen. Az EU ambiciózus célja, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, aminek eléréséhez két alapvető feltételnek kell teljesülnie: az energiatermelésben folyamatosan növelni kell a megújuló források arányát, a hálózatot pedig képessé kell tenni a folyamatosan növekvő energiaigénynek az új forrásokból való kielégítésére.MI-től lesz fenntartható, hatékony és stabil a villamosenergia-hálózat / Fotó: ANP via AFPA megújuló energiaforrások, amelyek 2023-ban a globális energiafelhasználás harmadát adták, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2030-ra már a világ szükségletének felét is fedezhetik. A szervezet előrejelzése szerint a következő öt év folyamán 5500 GW új megújuló forrás jelenik meg, ami nagyjából az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína és India együttes kapacitása. Ennek az extra energiamennyiségnek azonban el is kellene jutnia a felhasználókhoz – és itt kezdődnek a problémák. Az új megújuló források integrálása ugyanis a villamosenergia-hálózatokat komoly kihívások elé állítja.Mivel a hálózati kapacitások már nem bővíthetők a múltban bevált módszerekkel, „okosabb” megoldásokat kell keresnünk. A feladatok három területre oszthatók fel. Először, a meglévő infrastruktúra kihasználtságát kell javítanunk, amivel a hatékonyság jelentős mértékben javulhat. Másodszor, átláthatóvá kell tennünk a kisfeszültségű hálózatokat. Erre nem csupán a megújuló források decentralizáltsága és változékonysága miatt van szükség, de a terhelések – például az elektromos járművek elterjedéséből eredő – fokozódó egyenetlensége miatt is. Stabil és megbízható működést csak akkor várhatunk a hálózattól, ha „minden szinten” átlátjuk a működését. Harmadszor, a stabilitás és a fenntarthatóság követelményeinek egyszerre kell megfelelni. A két szempont első pillantásra nehezen összeegyeztethető, hiszen a fenntartható-megújuló források felhasználásakor éppen a stabilitás biztosítása jelenti a legnagyobb kihívást.