Mi volt előbb: a világ, vagy a nevetés?

Kezdjük innen: „(A Csintalan Múzsa szelleme nem a feltétlen történelmi hűséghez, hanem az elbeszélésre váró lényeg szükségleteihez ragaszkodik!)” A szerző „fontos-történelmi regény”-ként tekint munkájára, szabadon válogat a „fontos-történelmi jelenségek” között, és a szereplőit úgy választja meg, hogy azok prototípusokat képviseljenek. Így például, amikor az élveteg királynő – történelmi prototípus – dugni akar, és nem is akárkivel, az udvari adminisztráció Winston Churchill miniszterelnököt – a mindent megoldó őstípusát – kéri fel, aki Sir Richard Burton színművészre – a legnagyobb színész archetípusára – bízná a megkívánt hajóskapitány (és a többiek) alakítását. A Csintalan Múzsa kedveli a prototípusokat, a nemzeti karaktert megjelenítő furfangost, a spórolóst, a nagyot mondót, és ebből már sejthető, hogy ki is figurázza őket. Korántsem gúnyolja, hanem felmutatja, kiemeli, markáns kontúrokkal megjelöli sajátosságukat. Az elbeszélő pedig leggyakrabban a „kreatív” és a „hullámzik” szavakat használja. Az elsőt általában gunyoros értelemben, aki nála kreatív, az vagy csal, vagy elbaltáz valamit, a második szó pedig arra utal, hogy ez a viccbe illő kreativitás (a nevetés - hullámzás) átjárja a teljes földkerekséget. Gyakran használ, ismétel és kiegészít állandó jelzőket, (epitheton ornans–eposzi jelző), amivel (víg)eposzi hangulatot kíván teremteni, ami nem meglepő, mert Tutididésznek, a világ legelső és Legnagyobb Filozófusának tulajdonított szavai szerint a Csintalan Múzsa Zeusz teremtménye, egy csodálatos, három lábú istennő, pontosabban a tizedik Múzsa, akit a főisten a maga kedvtelésére hozott létre, és akinek mellesleg a három, állandó egyensúlyt biztosító lába mellett három – finoman szólva – rés is volt altestén. Hogy ez anatómiailag miként lehetséges – ne firtassuk – egy eposzban bármi megtörténhet. Csakhogy a három lehetőség olyannyira dühbe hozta a teremtő, egyfarkú Zeuszt, hogy bosszúságában porrá zúzta a Csintalan Múzsát. Ezért nevetünk manapság a kelleténél kevesebbet.