Miért kell mindig úgy beállítani a nőket, mintha mindig csak szenvedtek volna?

Már szivárognak a hírek az új Witcher játékról, a sorozat 4. részéről. Talán most először nem biztos, hogy minden videójáték-rajongó türelmetlenül várja a megjelenést, mert most, Schrödinger macskájához hasonlóan, megvan a lehetősége annak, hogy nem barmolják szét a feminista, woke propagandával a lengyel fejlesztők (CD Projekt Red). A pletykák szerint a híres fantasy sorozat főszereplője ezúttal egy nő lesz, amivel nem lenne baj, de azt is rebesgetik, hogy a középkori nők szenvedései lesznek a történet középpontjában. Mivel konkrétumokat még nem lehet tudni, és a pletykák csak később bizonyosodnak be, ejtsünk pár szót arról, miért veszélyes megváltoztatni azt, ami nem véletlenül van úgy, ahogy, és hogy miért nem szenvedtek a nők a középkorban – vagyis leginkább mindenki szenvedett. Egyébként rendkívül felháborító, hogy a woke feminizmus a nőket örökké szenvedő, minden korban elnyomott és a férfiak árnyékában teljesen életképtelen közösségként mutatja be. Pedig a neokomcsi hősök nélkül is meg tudnák vívni a saját harcaikat. De kezdjük az elején: a The Witcher 4 fejlesztői szerint Ciri főszereplőként való bemutatása lehetőséget ad arra, hogy a középkori világban egy női szereplő szenvedéseit mutassák be. Hogy ez történelmileg mennyire hiteles, arra mindjárt kitérünk, de fontos részlet még, hogy a legnagyobb zavart az váltotta ki, hogy a fejlesztők megerősítették: Ciri története lehetőséget ad a szexizmus és a nemi politika témáinak bemutatására a The Witcher világában. És még nincs itt vége: az Eurogamer konkrétan rákérdezett a középkori világ nők elleni erőszakos és szexualizált ábrázolásaira, valamint arra, hogy ezeket a témákat hogyan tervezi a stúdió kezelni. A CD Projekt Red egyik vezetője, Philipp Weber azt válaszolta erre, hogy a The Witcher 4 továbbra is felnőtteknek szóló játék marad, amely nehéz és kényes témákkal foglalkozik. Ezek közé tartozik a nemi alapú diszkrimináció, de a faji előítéletek is, például a nem emberek elleni rasszizmus. Itt a nem emberek elleni rasszizmusos megszólalást most úgy csinálok, mintha nem vettem volna észre. Valójában egy helyes kérdés van itt: A komcsi Donald Tusk kényszeríti rá a lengyel fejlesztőkre ezt a sok baromságot?  Na, de itt akkor nagy levegőt kell venni, mert rengeteg mindenről kell még beszélni. De kezdjük talán a nők középkori szenvedéseiről, amit valamilyen rejtélyes oknál fogva nagyon nyomat most a lengyel fejlesztő cég. Tegyük fel a kérdést, hogy tényleg olyan rettenetes volt a nők élete a középkorban? Jómagam nem vagyok történész, de tanulmányaim és olvasmányaim alapján a következőket biztosan tudom erről: A középkori nők társadalmi szerepe és ezzel együtt a szenvedéstörténetük nagyban függött az osztályuktól, régiójuktól és korszakuktól. Nyilván elsőként mindenki egy “parasztasszonyt” képzel el, mint középkori nőt. Ők annak idején, ahogy manapság is sok helyen, földeken dolgoztak, háztartást vezettek és gyerekeket neveltek. Vagyis olyan dolgot, amitől a belpesti moderneknek égnek áll a rasztájuk. Ez egyébként kemény fizikai munkával járt, de a család megélhetésében központi szerepet játszott, ezáltal fontos, megbecsült feladat volt, nem volt elnyomva senki. Aztán ott voltak a nemesi nők: ők politikai szövetségek részei lehettek házasság révén, és néha jelentős hatalommal bírtak. Például régensként kormányozhattak. Sok dolgot el lehetne mondani róluk, de azt nem, hogy kimondottan szenvedtek volna, bár elképzelhető, hogy nem volt olyan vibráló az életük, mint a Nagymező utcában kirakott mellekkel szaladgáló tinédzsereknek. Bár nem is voltak annyira közönségesek. Aztán tipikus középkori női szerep még az apácáké: vallási életet élve a középkori apácák tudományos és irodalmi tevékenységeket is folytattak, amelyek szellemi kiteljesedést nyújthattak. És mivel nekik csak az Isten parancsolt, és önként csinálták, amit csináltak, nehéz elképzelni, hogy szenvedtek volna, bár valóban kevés teret kaptak az önmegvalósításra a kolostorok falai között. Mert nem volt még OnlyFans. Egyébként pedig a „szenvedés” fogalma szubjektív, és sokszor modern nézőpontból ítéljük meg a múltbeli mindennapokat, mi, akiknek az is néha gondot okoz, ha nincs valahol mobilnet. A középkori emberek, nők és férfiak egyaránt, hozzászoktak a mindennapi nehézségekhez: fizikai munka, betegségek, alacsony várható élettartam. A nőkre vonatkozó társadalmi szabályok sok szempontból korlátozóak voltak, de ezek a korabeli normák részei voltak, és nem feltétlenül élték meg szenvedésként. Férfiak és nők együtt dolgoztak a mezőgazdaságban, ami közös megélhetést biztosított. A középkori jogrendszerben sok helyen elismertek bizonyos női jogokat, például öröklési jogot (főleg nemesi körökben). Tehát a középkorban a legtöbb embernek szar volt és nehéz, nemtől, bőrszíntől, vallástól függetlenül. Szóval ennyit erről. Azért veszélyes a Witcherben ilyesmiről beszélni, meg ilyesmit ábrázolni, mert a játékot játszó fiatalokban egy egészen más kép alakulhat ki a valóságról, attól függetlenül, hogy tudják, hogy fantasy világban játszanak. Ezen felül a woke, modern, feminista felfogás azt sejteti a kívülállóval, hogy a nők olyan életképtelen emberek, akik a történelem minden időszakában, minden nap csak el lettek volna nyomva, és semmiféle befolyásuk nem lett volna a történelem menetére a férfiak árnyékában. Ez a népszerű ábrázolás rendkívül negatív, érdemes lenne már rájönni, hogy a nők nem egy örökösen megmentendő csoport, mert köszönik, jól vannak, jól voltak és mindig is ki tudtak állni magukért. És ha már a fantasy világnál tartunk, nézzük meg, hogy a történet szempontjából miért rendkívül problémás és erőltetett – vagyis teljesen felesleges – a női Witcher karaktere. A The Witcher világában a witcherek hagyományosan férfiak, mivel a mutációs folyamatok, amelyek révén szörnyvadászokká válnak, nem nők számára lettek kitalálva. Ciri különleges karakter, de nem ment keresztül ugyanazon a witcherré válási procedúrán. Geralt, mint a sorozat ikonikus alakja, mélyen beágyazódott a játékosok tudatába. Egy új, női főszereplő – még ha Ciri is – nehéz helyzetben van, mert állandóan az előző karakterrel hasonlítják össze. Ez feminista szempontból aggályos, mert kiteszik a női szereplőt annak, hogy egy férfi árnyékában kelljen „élnie”. Ejnye, CD Projekt Red, a végén még visszafelé sül el a kard. És még van körülbelül ezer dolog, ami miatt nem érdemes felborítani egy középkori fantasy játékot az olcsó woke propaganda kedvéért: a játékosok többsége azért választ egy fantasy RPG-t, hogy szórakozzon, elmerüljön egy alternatív világban, és izgalmas kalandokat éljen át. Ha a narratíva túlzottan fókuszál a társadalmi problémákra, az elvonhatja a figyelmet a játékmenetről és a világ felfedezéséről. És bár a The Witcher világa sötét, és érint olyan témákat, mint az előítéletek vagy az erőszak, ezek történelmi és folklór ihletésűek. A közvetlenül modern társadalmi témák, például a szexizmus, a játék világától idegennek tűnhetnek, és megbontják az elmerülést a játékban. És aki nem ismerné a Witchert, íme egy kis gyorstalpaló: A The Witcher univerzum egy sötét, középkori ihletésű fantasy világ, tele mágiával, szörnyekkel és politikai intrikákkal. A történet középpontjában Geralt of Rivia, egy witcher áll, aki genetikai mutációkkal megerősített szörnyvadász. Feladata, hogy pénzért szabadítsa meg a világot a veszélyes lényektől, miközben erkölcsi dilemmákba és hatalmi harcokba keveredik. Mellette kiemelt szereplő Ciri, egy különleges képességekkel bíró fiatal nő, aki Geralt fogadott lánya és a sors egyik központi alakja. Ciri vérvonala és mágikus hatalma miatt üldözött célpont, de egyben ő a világ jövőjének kulcsa is. A sorozat nemcsak a szörnyvadászatról, hanem emberi sorsokról, nehéz döntésekről és a hatalom áráról is szól, miközben a karakterek saját fejlődési íveiket járják be. Egyébként megérne egy okfejtést az is, hogy a TV-s Witcher sorozat 4. évadában, már nem Henry Cavill lesz Gerald. Nagyon gyanús, hogy ennek a hátterében is az húzódik meg, hogy a színész nem bírta már a nevét adni a woke őrülethez. Talán egyszer ez is kiderül.