Kötelező új címkéket akar az EU: minden megváltozik a magyar boltokban – kiderül, mit eszünk és iszunk, de ez veszélyes is lehet

Az Európai Bizottság évek óta el akarja érni, hogy könnyen értelmezhető címkék legyenek az élelmiszerek és az alkoholos italok csomagolásán, amelyekből kiderül, mennyire káros a fogyasztásuk az emberi egészségre. Eddig hol az olaszok, hol a franciák fúrták meg a kötelező új címkék tervét, most azonban új lendületet kaphat a kivitelezés, miután megkezdődik az új uniós ciklus. Ebben döntő lesz a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér álláspontja. Az egészségtudatos táplálkozás elősegítése üdvözlendő, ugyanakkor ez visszájára is fordulhat, és ha megbélyegez bizonyos termékeket, akkor az érintett termelési egységek ellehetetlenülnek. Ismét terítéken van az Európai Unióban a bolti termékek új, kötelező címkéjének bevezetése. Ez egy sok éve húzódó törekvés, amely most az új Európai Bizottság felállásával került megint a figyelem középpontjába. Ráadásul immáron vastag magyar vonatkozással, hiszen a bevezetésében döntő szerepet visz a kijelölt egészségügyi biztos, Várhelyi Olivér. Őt egyébként, mint az egészségügyi és állatjóléti portfólió várományosát november 6-án, szerdán hallgatják majd meg az Európai Parlament képviselői. Kötelező új címkéket akar bevezetni az EU: minden megváltozik a magyar boltokban / Fotó: Vémi Zoltán / VilággazdaságKötelező új címkék a boltokban: mi akar bevezetni az EU?A történet még 2020-ban vette kezdetét, amikor az akkori, ugyancsak Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság bemutatta a Farm to Fork stratégiát. Ennek a szlogenje, hogy az élelmiszerrendszereketigazságossá,egészségesséés környezetbaráttá tegye. Ennek része az élelmiszerek címkézésének megújítása. A jelenlegi uniós szabályok szerint az egyes tagországokban nem kell kötelezően a bolti termékek csomagolásán feltüntetni a tápértékről szóló információkat. A Farm to Fork dokumentum viszont éppen a kötelező uniós szintű tápértékjelölésre vonatkozó javaslatot terjesztette elő arra hivatkozva, hogy egyértelműen meg lehessen határozni az élelmiszerek tápértékét. Mindezt azért, hogy a fogyasztók tájékozottabb és egészségtudatosabb döntéseket hozhassanak a bevásárláskor.A hatásvizsgálatok és a konzultációk meg is történtek, azonban a munka megakadt. Csak 2023-ban bukkant fel újra, de csak azért, hogy az új címkéknek a fogyasztói döntésekre gyakorolt hatásáról megalapozottabb bizonyítékokat gyűjtsenek.Hogy pontosan miként néznének ki a gyakorlatban az uniós címkék az élelmiszereken, az egyelőre nem tisztázott. A Politico a napokban azt írta, hogy hasonlíthatnának az öt színkóddal ellátott Nutri-Score-hoz, amelyet először Franciaországban vezettek be, de mostanra Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban és Portugáliában is alkalmazzák.Végre kiderülne, mit eszünk és mit iszunk – ha az olaszok hagynákA Nutri-Score könnyen érthető formában értékeli az élelmiszerek tápanyagtartalmát a csomagolás elülső részén. A jelölés öt betű, A-tól E-ig és az ezekhez tartozó színek (sötétzöldtől a pirosig) segítségével foglalja össze az adott élelmiszer tápértékét. A zöld színnel, valamint A és B betűkkel jelölt termékek magas tápértékű termékek, amelyeket érdemes gyakrabban vagy a legnagyobb mennyiségben fogyasztani.A narancssárga, a vörös és a D, E jelöléssel ellátott termékeket ritkábban vagy kisebb mennyiségben javasolt fogyasztani, mivel ezek nagyobb mennyiségben tartalmaznak olyan összetevőket, amelyeket a napi étrendben célszerű korlátozni (telített zsírok, cukor, só).