Mindent egy lapra tett fel, de vesztett Donald Tusk – Mi lesz Lengyelország életmentő chipgyártásával az amerikai embargó után?

Óriásit bukott Lengyelország azzal, hogy vele szemben még Donald Trump sem változtatta meg a chipgyártással és felvásárlással kapcsolatos embargót, amit még Joe Biden hozott meg elnöki ciklusának utolsó hetében. A chip ugyanis nemcsak gazdaságilag elengedhetetlen egy magát komolyan vevő államnak, hanem a modern haditechnikának is az alapvető feltétele. A két éve még az Intel- és Stellantis-projektekről álmodozó, végül gyakorlatilag mindent elvesztő Tusk-kormány hiába tett rengeteg gesztust az Egyesült Államok felé, akkorát esett, hogy magával ránthatja országának gazdaságát is. Egyre nagyobb a bizonytalanság Lengyelországban, miután az amerikai embargó miatt fontos gazdasági fejlesztésekről maradhat le az ország. Míg Donald Trump első hivatali napján közel száz Biden-féle rendeletet vont vissza, köztük a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó biztonsági korlátozásokat, addig a többek között Lengyelországot sújtó, a legfejlettebb mesterséges intelligencia-chipek értékesítését korlátozó szabályozást hatályban tartotta. Azt a rendeletet, amit még Joe Biden hozott létre január 13-án, ciklusa utolsó hetében, frissítve azon országok listáját, amelyek korlátozások nélkül vásárolhatnak majd korszerű chipeket. Ez a lista nem hosszú, hiszen csak Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Dél-Korea, Japán, Tajvan és tizenkét nyugat-európai ország, köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság szerepel rajta. Ez azt jelenti, hogy a fenti országok legfeljebb 50 ezer grafikus feldolgozóegységet (GPU) vásárolhatnak. Jobb esetben ez a szám százezerre növelhető, ám ehhez is külön amerikai beleegyezés szükséges. „Ezeknek az országoknak el kellene felejteniük a saját szuperintelligenciájuk fejlesztését. A korlátozások pedig állítólag csak a hétköznapi AI-alkalmazásokhoz elegendőek számukra, mert ez a korlátozás biztosítja, hogy az amerikai technológia a külföldi kormányok, egészségügyi szolgáltatók és más helyi vállalkozások rendelkezésére álljon. Szóval Isten ments, hogy valami globális mesterséges intelligencián gondolkodjunk. Sajnálom, hogy ez a bejegyzés ennyire negatív, de én személy szerint nem értem, hogyan kerülhettünk a második kategóriába ebben az egész geopolitikai konfigurációban” – írta Piotr Sankowski, a Varsói Egyetem professzora az X közösségi platformon. Joe Biden utolsó rendeletének egyike: új keretrendszert alakított ki a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére használt fejlett számítógépes chipek exportálására. A kék szín a korlátozás alól feloldott országokat, a sárga szín a részben korlátozott, 50 ezer grafikus feldolgozóegység vásárlására limitált államokat, a rózsaszín pedig a teljes tiltás alá vont országokat jelöli. Fotó: Bloomberg. Ám nemcsak a professzor kapott sokkot, hanem a lengyel gazdaság valamennyi szereplője, sőt a teljes lengyel közélet is, miután értesült az amerikai embargóról. Például Piotr Biegun, az Algolytics képviselője, a lengyel AI startupokat és szervezeteket tömörítő AI Chamber tagja is, aki a Rzeczpospolitának megerősítette: az AI-chipekhez való hozzáférés bármilyen korlátozása problémát jelent a lengyel vállalatok és kutatóegységek számára. Lengyelországnak ugyanis komoly tervei voltak arra, hogy beszálljon a mesterséges intelligencia és a félvezetők fejlesztésébe, miután Joe Biden 2022-ben agresszív ipartámogatási versenyt indított be. Európa szolgai módon lemásolta az intézkedést, és 43 milliárd eurót ígért az európai félvezető-iparágnak. Varsó nem véletlenül csatlakozott be automatikusan a projektbe: ezek a félvezetők a kritikus iparágakban alapvető bemenetnek számítanak, az autóipartól az elektronikai eszközökön át az energetikáig. De még fontosabb, hogy a modern hadiiparhoz elengedhetetlenek a csúcstechnológiájú chipek. Ezért a lengyelek kormányoktól függetlenül kifejlesztették az AI nyelvi modelljének lengyel változatát, az LLM-et, szuperszámítógépeket alkottak meg a Visztulán, és erőteljesen támogatták államilag a kisebb-nagyobb chipgyártók működését Lengyelországban. Utóbbit érdemes részletesen elemezni. Egészen tavaly szeptemberig úgy volt, hogy a világ egyik legnagyobb chipgyártója, az Intel megépítteti egyik legnagyobb félvezető-összeszerelő és tesztelő üzemét Wrocław közelében. Ez lett volna Lengyelország hosszú évtizedek óta a legnagyobb külföldi beruházása. A volna itt fontos, hiszen veszélybe került a gyárkomplexum megépítése, miután 2024 szeptemberében két évre felfüggesztette beruházását az Intel. Az Intel miękiniai üzemének látványterve. Kis képen pedig Greg Anderson, a félvezető-integrációs és -vizsgáló üzem vezérigazgatója. Egyelőre csak papíron. Fotó: Tek.info.pl. Ráadásul – ahogyan a PestiSrácok.hu megírta – a többek közt magyar alapítású cég is súlyos pénzügyi gondokkal küzd, és nem kizárt, hogy Elon Musk veszi meg azt. Ám Ursula von der Leyenék politikája sem kegyelmezett Tuskéknak. Ezek után abban reménykedtek a lengyel gazdasági szereplők, hogy ha a kínai befektetőkről le is kell mondaniuk, fenntartják a szoros fejlesztési kapcsolatot az Egyesült Államokkal. Azzal a nagyhatalommal, amelynek zokszó nélkül engedélyezte a Tusk-féle vezetés, hogy a pomerániai részen fekvő Redzikowóban, lengyel közreműködéssel felépíthesse amerikai rakétabázisát, és kénye-kedve szerint telepítse haditengerészeti erőit az országba, a NATO-tagállamok biztonságának megerősítésére hivatkozva. A lengyelek cserébe nemhogy odafigyelést nem kaptak, de az eddig korlátozás nélküli fejlesztést elősegítő kategóriába sem maradhattak meg. Pedig Donald Tusk az új amerikai elnöki vezetésnek is igyekezett udvarolni: szerdán, az Európai Parlamentben például azt javasolta, hogy az EU klímapárti reformokkal térjen vissza a Green Deal előtti korszakba. Nem véletlen tehát, hogy az amerikai embargó pánikot okozott Lengyelországban. A gazdasági mellett a haditechnikai fejlődés is veszélybe került. Ez pedig nemcsak Tuskéknak jelenthet halálos ítéletet hosszú távon, hanem maguknak a lengyeleknek is.