Mit tehet az MNB a zöld átállásért? – 2. rész: Zöldülő felügyelet

A cikksorozat első része bemutatta, hogy a jegybankok és a pénzügyi felügyeleti szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a környezeti, így többek között a klímaváltozásból eredő kockázatokat, hiszen ezek egyúttal pénzügyi kockázatot is jelentenek. A változások ugyanakkor üzleti lehetőséget is jelentenek. Ezek egy része a következő évtizedekben éves szinten, globálisan több ezer milliárd dollárra becsült addicionális beruházásokból fakad, melyek a zöld átálláshoz szükségesek. Emellett kockázati szempontból is megéri foglalkozni a témával, amire jó példa a lakossági jelzáloghitelezés. Az elmúlt évek energiaválsága még jobban aláhúzta ugyanis, hogy a finanszírozott ingatlanok energiahatékonysága kockázati különbséget jelent, hiszen egy jobb energiahatékonyságú ingatlan esetén az alacsonyabb közüzemi számlák miatt a hitelkockázat is kisebb.Az MNB nemzetközi szinten is az elsők között ismerte fel a környezeti fenntarthatóság jelentőségét, melynek eredményeképpen hirdette meg Zöld Programját 2019-ben. A három pillérből álló program központi elemei a hazai pénzügyi szektorra vonatkozó célkitűzések, hiszen a zöld gazdasági átmenet a környezeti kockázatokat tudatosan kezelő, a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat a döntéseikben érvényesítő pénzügyi intézmények nélkül nem valósítható meg. A mikroprudenciális lépéseken túl a program lefedi az oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítését és a jegybank saját működésének zöldítését is. Zöldülő felügyelet / Fotó: ShutterstockA Zöld Program indulásakor a felügyeleti felmérések szerint a magyarországi pénzügyi intézmények döntő hányada nem, vagy csak igen kismértékben vett figyelembe környezeti fenntarthatósági szempontokat működése során. Ennek megfelelően a döntéshozatalban sem játszottak szerepet, a kapcsolódó kockázatok nem voltak ismertek és a fenntarthatóságot szolgáló finanszírozás, a kapcsolódó pénzügyi termékek köre is elhanyagolható volt. A helyzet javítása érdekében számos intézkedést hozott az MNB, melyek megalkotásával egyszerre szolgálta a környezeti fenntarthatóságot és erősítette a pénzügyi stabilitást. .