Miután normalizálódik a török gazdaságpolitika, máris lassul az infláció

Recep Tayyip Erdogan török elnök sokáig elutasította azt a közgazdasági tézist, hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt, azonban Erdogan az újraválasztása után gazdaságpolitikai irányváltás mellett döntött. A jegybank azóta több kamatemelést is végrehajtott, aminek már látszik a hatása. A török infláció augusztusban 52 százalékra lassult éves szinten a júliusi 61,8 százalékról, ami kedvezőbb az elemzők 52,2 százalékos várakozásánál. A pénzromlás 2023 júliusa óta a legalacsonyabb szintet érte el. A török statisztikai hivatal az élelmiszereknél és alkoholmentes italoknál 44,9 százalékos, míg a ruházati termékeknél 29,4 százalékos drágulást mért.A jegybanki intervenciók után lassult a török infláció / Fotó: ShutterstockHavi szinten 2,5 százalékos inflációt regisztrált a statisztikai hivatal, ami szintén javulás a júliusi 3,2 százalékhoz képest, miközben a szakértők 2,6 százalékos növekedésre számítottak. A számok a bázishatás mellett a jegybanki fordulattal magyarázhatók.A pénzromlás az elmúlt években szinte megszakítás nélkül nőtt, az árak két számjegyű emelkedést produkáltak a közel-keleti országban. Az infláció a nyersanyagárak növekedése és a központi bank (CBRT) kamatemeléssel szembeni vonakodása miatt 2022. októberben negyedszázados csúcsot döntött, meghaladva a 85 százalékot. Recep Tayyip Erdogan török elnök sokáig elutasította azt a közgazdasági tézist, hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt.Sőt, az államfő évekig azt állította, hogy az alacsonyabb kamatlábak segítenek majd a drágulás csökkentésében. Tavaly május végén a harmadszor is újraválasztott Erdogan gazdaságpolitikai irányváltás mellett döntött, és a monetáris politikában is változás jött. Hafize Gaye Erkan személyében új vezető került a jegybank élére, aki közel két évtizedes egyesült államokbeli pénzügyi tapasztalattal rendelkezik.Erkan vezetésével a CBRT 2023. július óta több lépésben 50 százalékra emelte a kamatlábat, így a drágulás lassulni kezdett. A török központi bank célja, hogy 2024 végére 38 százalékra lassítsa az inflációt, azonban az elemzők 42 százalékra számítanak. A dollárral a híreket követően 33,97 lírán kereskedtek, a török deviza az adatok közzététele után közel fél százalékkal erősödött a zöldhasúval szemben. A közel-keleti ország fizetőeszköze az elmúlt öt év alatt több mint 83 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Ugyan a kamatemelés jó irány, viszont a török gazdasági növekedés mind negyedéves, mind éves szinten lassult, miután a magasabb hitelköltségek egyre nagyobb terhet rónak a gazdaságra.Kriptomennyország: minden második töröknek van már digitális devizája, de Svájc és Argentína sincs sokkal lemaradvaA magas infláció és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet az egyik, az erős gazdaság és a jó pénzügyi helyzet a másik kiváltó tényező a nagyarányú lakossági kriptotulajdonlás mögött. Az alternatív devizák világa ugyanis lassan, de biztosan kilép a kalandvágyó befektetők játszóterének bélyegzett skatulyából, és egyre több helyen válik a kiszámíthatatlan gazdasági és pénzügyi környezet egyik legjobb ellensúlyozási lehetőségévé. .