Most Brüsszel állította meg Budapestet, csak ez sok pénzbe kerül – Magyarországnak

Bár a kormány kommunikációján ez nem látszik, az Európai Bíróság általuk sokat kárhoztatott ítélete most olyan helyzetet idézett elő, amit a Fidesz szeret okozni. Vagyis: kész tények és döntés elé került a kormánypárt. Olyan helyzet ez, amelyben nincs más értelmes választási lehetőség, mint ennek a bizonyos ítéletnek megfelelni. Illetve, lehet sutba dobni az egészet, csak az még többe kerül majd. Arról az ítéletről van szó, amelyben – június 13-án – az Európai Bíróság 200 millió euró megfizetésére kötelezte a magyar kormányt, mert nem hajtotta végre ennek a bíróságnak a 2020 decemberi döntését. És addig, amíg a korábbi ítéletben foglaltaknak nem tesz eleget, a 200 millió fölött napi 1 millió eurót is fizetni kell. Négy évvel ezelőtt azt mondta ki a Bíróság, hogy a magyar menekültügyi szabályozás nem felel meg sem a nemzetközi egyezményeknek, sem az ezen alapuló európai jognak, ugyanis Magyarország nem biztosítja a menedékkérők számára a tisztességes eljárást. Nem arról van szó, hogy be kell engedni az illegális bevándorlókat, arról sincs, hogy a migránsokat le kell telepíteni, mindössze egy jogállamhoz méltó, az emberi jogokat tiszteletben tartó eljárási rend kellene. Aminek keretében továbbra is csak azok lehetnének jogosultak menekültstátuszra, akik valóban menekültek, a többiek mehetnek vissza oda, ahonnan jöttek. A magyar kormány tett egy kísérletet a helyzet áthidalására és megalkotott egy másik menekültügyi szabályozást, amelyik szintén köszönőviszonyban sincs az ország nemzetközi kötelezettségeivel. Már erről a jogszabályról is kimondta az Európai Bíróság, hogy sérti az EU-s jogot, de itt még nincs büntetés. Még nincs. Ahol van, ott a kormánynak két dolgot kell tenni.   Az egyik a pénz befizetése, a másik pedig az EU-konform jogszabály megalkotása. A kormány eddig nem fizetett, deklaráltan nem is akar. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a napokban Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a következőt mondta Brüsszelben: „megerősítem, hogy a kormány nem fogja kifizetni, mert a Bizottságnak más eszközei vannak a pénz beszedésére.” Lefordítva: nem fizetünk, de tudjuk, hogy buktuk ezt a pénzt. Az eljárás jelenleg ott tart, hogy a fizetési határidő lejárta után az Európai Bizottság – az erre az esetre vonatkozó szabályok szerint – a következő, Magyarországra irányuló utalásokból 200 millió eurót visszatart. Hogy ez pontosan mikor, vagy hány részletben történik meg, az attól függ, hogy milyen számlák jönnek majd Budapestről, vagy egyébként milyen kifizetések vannak beállítva. Úgyhogy innentől kezdve ez már csak technikai kérdés. És bár korábban szó volt arról, hogy a kormány majd pereskedik és megtámadja ezt az ítéletet, erről már nem lehet hallani. A másik fizetnivaló ügyében is érdekesen alakulnak a dolgok. Itt jelenleg az Európai Bizottság egy összegben követel három havi tételt, azaz 93 millió eurót. Az erre vonatkozó fizetési felszólítást már elküldték, a 45 napos határidő körülbelül október végén jár le. Onnantól kezdve ezt a pénzt is levonják a soron következő utalásokból. De október végére már megint fel fog halmozódni 45-50 millió euró, szóval ez eléggé rosszul néz ki. Ebből a kötelezettségből – ahogy említettük – úgy szabadulhat az ország, ha betartja az uniós jogot. És – bár ennél sokkal árnyaltabban fogalmazva – Bóka Jánost erre hatalmazta fel a kormány. A miniszter tárgyalt Ylva Johansson belügyi biztossal arról, hogyan tudnának „konstruktív módon” együttműködni az Európai Bíróság ítéletének betartása érdekében. „Megállapodtunk egy menetrendben, hogy hogyan fogjuk lefolytatni ezeket a megbeszéléseket, valamint a technikai részleteket és a kommunikációs csatornákat illetően” – fogalmazott Bóka rendkívül óvatosan annak érdekében, nehogy kiderüljön, hogy Brüsszelnek is tetsző menekültügyi szabályozáson dolgoznak. Amely egyébként még mindig nem arról fog szólni, hogy „mindenkit be kell engedni”, hanem arról, hogy aki a nemzetközi egyezmények szerint jogosult a nemzetközi védelemre, annak a magyar állam azt garantálja. Ide persze eljuthattunk volna már évekkel ezelőtt is. Csak akkor mire fizetne ki az ország több százmillió eurót a „végtelen” költségvetési tartalékokból.