Most Kína a legnagyobb űrszemét termelő

Különösen Peking nemtörődöm hozzáállása aggasztó. Miközben a történelem egyik legnagyobb rakétatörése kelt aggodalmat. Az augusztus 6-án felbocsátott Hosszú Menetelés 6A rakéta szállította az első műholdcsomagot, amelynek célja, hogy a Starlink (Elon Musk SpaceX) által kínált műholdas szélessávú szolgáltatás kínai riválisa legyen. Ám a műholdak elengedése után a kínai rakéta több száz darabra tört, eddig ismeretlen okokból. A NASA szerint gondot okoz Peking nemtörődöm hozzáállása az űrszeméthez.A Földet körülölelő szemétgyűrűvel valamit kezdeni kell / Fotó: ShuterstockAz Egyesült Államok Űrparancsnoksága, a Pentagon egyik egysége napokkal később közölte, hogy több mint 300 darab törmeléket észlelt alacsony Föld körüli pályán, bár szerintük nincs közvetlen veszélyben a Nemzetközi Űrállomás és kínai űrállomás.A LeoLabs amerikai űrkutató cég szerint az esemény legalább 700 darab űrszemetet hozhat létre, amelyek mintegy 500 mérfölddel a Föld felett lebegnek, így ez lesz a történelem egyik legnagyobb rakétatörése. A Starlink szerint a törmelék nem jelent jelentős közvetlen kockázatot a flottájára, de a töredékek valószínűleg évtizedekig az űrben maradnak a nagy magasságban bekövetkezett esemény miatt.Ki tud bármit is kikényszeríteni az űrben? Időnként olyan a helyzet, mint a Vadnyugaton - mondta Quentin Parker, a Hongkongi Egyetem Űrkutatási Laboratóriumának igazgatója. Míg Darren McKnight, a LeoLabs vezető műszaki munkatársa szerint aggasztó Kína közelmúltbeli rekordja a törmelékek keletkezésében. Az Egyesült Államok és Kína, amelyek már most is harcban állnak a kereskedelem és a regionális biztonság kérdésében, újabb frontot nyitottak az űrben. A NASA az elszabadult kínai rakétákkal kapcsolatos információhiányt nehezményezi, míg Peking arra panaszkodott, hogy a Starlink műholdak miatt a kínai űrállomás többször is kénytelen volt irányt változtatni, hogy elkerülje az ütközést.Oroszország már csak az űrszemét feléért felelősA tudósok régóta aggódnak amiatt, hogy az egymással ütköző űrszemét Kessler-effektushoz vezet, tovább növelve a szemét mennyiségét, s felforgatva a műholdak működésétől függő mindennapi életet. A gyorsan haladó kisebb törmelékdarabok áthatolhatnak az űrállomás legénységi moduljainak pajzsain, míg a nagyobb darabok széttörhetik az űrállomást.Tavaly 66 kínai indítás érte el a Föld körüli pályát, szemben a 2018-as 38-indítással. Peking idén már a 100 indítást célozza, s az ország 20 ezer műholdat indít a következő évtizedben.Az Egyesült Államok tavaly 104 rakétát küldött Föld körüli pályára, szemben az öt évvel korábbi 31 rakétával. A tavalyi amerikai küldetések többségét a SpaceX hajtotta végre, amely gyakran indít műholdakat a Starlink hálózat számára. Az elkövetkező években továbbiak várhatók olyan üzemeltetőktől, mint a SpaceX és az Amazon, amely alacsony Föld körüli pályán keringő műholdas kommunikációs rendszert fejleszt.