Nagy-Britanniában szellemi fogyatékosok oktatnak biztonságpolitikát és rémisztegetnek Putyinnal

És szellemi fogyatékos újságírók szólaltatják meg őket. Történt, hogy az Index beszámolt az atv.hu nyomán a hihetetlen magazinos hírről, mely szerint a brit Buckingham egyetem brit professzora, Anthony Glees elmagyarázta a Mirror című hitvány brit lapnak, hogy mik Putyin tervei. Anthony Gleest biztonságpolitikai tanszékvezetőként mutatták be, nincs okunk kételkedni a címében, annál inkább az egyetem és az újság színvonalában.Anthony Glees ugyanis két tételben foglalta össze, mit tervez Putyin, miután legyőzte és felfalta Ukrajnát: megöli Zelenszkijt és visszaállítja Szovjetuniót, annak szatellitállam-rendszerével együtt. És itt rögtön megérkeztünk az cikk vicces részéhez, mert a rendkívül tájékozott professzor, aki biztonságpolitikai tanszéket vezet, felsorolta azokat az államokat, melyek szerinte a Szovjetunió kliensállamai voltak, de később beléptek a NATO-ba, ezért Putyin erősen szemez velük. Nos, jöjjön a felsorolás: Aki esetleg nem lenne brit professzor, nem vezetne biztonságpolitikai tanszéket a Buckingham egyetemen, feltűnhet néhány érdekes ország is a listában. (Vastag kiemelés – PS.) Korrepetáljunk tehát, ha már a professzor, az újságíró, a szerkesztő, a magyar nyelvű szemlék készítői láthatóan rászorulnak. Észtország, Lettország és Litvánia nem szatellit állama volt Szovjetuniónak, hanem a része, tagköztársaságként. Finnország és Svédország egyáltalán nem volt semmilyen tartozéka Szovjetuniónak, független és semleges ország szerepét töltötték be a hidegháborúban. Sem a szovjet, sem a nyugati blokknak nem volt tagjai. Csehország és Szlovákia akkoriban Csehszlovákia néven futott, de az legalább tényleg szovjet kliens volt. Ugyanez a legkevésbé sem volt igaz Romániára, amelyik saját utat követő kommunista diktatúra volt, ahogy Szlovénia, Horvátország és Montenegró is Jugoszlávia néven. Erről valószínűleg nem hallott a brit professzor, csak felsorolt néhány újabb NATO-tagországot, ami hirtelen eszébe jutott. Albánia szintén nem volt szovjet szatellit, olyannyira nem, hogy még fékezett habzású lövöldözésbe is torkollott a ‘61-es szakítás Szovjetunióval. Szóval Albánia csak az egészen brit professzorok és az egészen buta újságírók (pl. szabadeurópa.hu) szerint volt a szovjet blokk része. Ami viszont egészen különös, és nem magyarázható a britséggel sem, az Nyugat-Macedónia a felsorolásban. Nyugat-Macedónia ugyan tényleg létezik, egyike Görögország 13 közigazgatási régiójának. De sem nem állam, sem nem ország, pláne nem volt soha Szovjetunió barátja, szövetségese, kliense, és mint ilyen, a szovjet blokkba sem igen tartozott. A költő valószínűleg Észak-Macedóniára gondolt, Jugoszlávia korábbi alkatrészére, csak hát buta, műveletlen és brit. Milyen szerencse, hogy tanszékvezető a Buckingham egyetemen, továbbá szívesen tájékoztatja a világ közvéleményét kiváló meglátásairól és Putyin terveiről. Ha valakire érdemes hallgatni, az Anthony Glees professzor. Pláne, ha a Mirrornak nyilatkozik. Lényegtelen apróság, és érhető, hogy egy biztonságpolitikát oktató professzornak nincs ideje összeadni számokat, de a Putyin által megkívánt országok a lélekszáma majdnem megegyezik Oroszországéval, 122 millióan lakják. Katonai erejük is összemérhető, mínusz atomütőerő. És ugye mindannyian NATO-tagok, így a nyugati országokat és az USA-t is hozzá kell számolni. Teljesen kizárt tehát, hogy Putyin egy ilyen vállalkozásra adná a fejét. Nem mellesleg, ha már Putyin a Szovjetuniót szeretne tényleg visszaállítani, akkor nem errefelé mozogna, akad pár ország, amit alacsonyabb kockázat mellett támadhatna meg első körben. Ilyen Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán.