Nagy Márton Kínába repült, hogy újabb hitelekről tárgyaljon

Nagy Márton Kínában tárgyal, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon. Kínában utazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki Pekingben találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt – olvasható a minisztérium közleményében. Nagy Márton Kínában tárgyal / Fotó: AFPAzt írják, hogy Bank of China és a China Construction Bank együttműködése elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon.„A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és emobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak, amelyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium ez év elején prezentált Pekingben” – írja a minisztérium. Várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar-szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon. Erről beszélt korábban Lázár János is, hogy a V0-s vasútvonal, illetve a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető vasútvonal megvalósításában kínai finanszírozást és kínai kivitelezést jelent, a Nyugati pályaudvar és a repülőtér összekötésénél felmerül a koncesszió lehetősége is.Korábban a Világgazdaság megírta, hogy Magyarország idén tavasszal egymilliárd euró összegű hitelt vett fel kínai fejlesztési bankoktól,  az összegből infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Varga Mihály pénzügyminiszter a hitelfelvétel részleteiről elmondta, hogy a kínai fejlesztési bankoktól most felvett 1 milliárd eurós hitel a GDP 0,5 százalékát sem éri el. Azt is mondta, hogy hitelfelvételt illeti, a kormány a jogszabályoknak és a hitelmegállapodásnak megfelelően járt el: a szerződésre vonatkozó minden nyilvános információ – többek között az összeg, a lehívás időpontja, a futamidő és a kamatozás módja – bárki számára elérhető.