Nagy visszatéréseket és nagy bukásokat hozhat a 2025-ös év – Magyarország szempontjából is döntő események jöhetnek

A 2024-es „szuperválasztási év” után – amikor a Föld lakosságának mintegy fele járult a szavazóurnákhoz – 2025 jóval kevesebb választást tartogat. Európa és Magyarország szempontjából a legnagyobb téttel egyértelműen a február 23-án esedékes németországi parlamenti választások bírnak. Szűkebb régiónkat tekintve Lengyelországban elnökválasztást, Csehországban parlamenti választásokat tartanak, utóbbi Orbán Viktor szövetségese, Andrej Babiš visszatérését hozhatja. Romániában az egész elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni, a helyzet kaotikus, bármi előfordulhat. Nagy a tét a Romániával szomszédos Moldovában, ahol kérdés, hogy többséget tudnak-e szerezni az oroszbarát erők a parlamentben, miután nemrég szűk többséggel győzött a nyugatos elnök. A Belaruszban rendezett elnökválasztásnak ellenben nincs tétje, lényegében elbábozzák, hogy a 30 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenkát újra megválasztják. Ha lesz tét nélküli választás az évben, az mindenképpen a fehéroroszországi elnökválasztás, amelyen nem kérdés, hogy hatalomban marad az országot 1994 óta vezető egykori szovhozelnök, Aljakszandr Lukasenka. A 2020-as elnökválasztást az „Európa utolsó diktátorának” is nevezett államfő valószínűleg durván elcsalta, az ezt követő tüntetéseket pedig orosz segítséggel kegyetlenül leverte. Százakat börtönöztek be; akik tehették, az emigrációt választották, így a fehérorosz ellenzék nagy része ma már nyugati országokban él, köztük Lukasenka 2020-as riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja. Hogy biztosra menjen, a diktátor november elején több mint 100 embert letartóztattatott, pedig a fehérorosz börtönök már így is tele vannak politikai foglyokkal. Miután Lukasenka hatalmát négy éve Vlagyimir Putyin mentette meg, Belarusz lényegében Moszkva bábjává vált, innen indult 2022-ben a Kijev elfoglalására irányuló orosz támadás is.