Negyven év után sem sikerült legyőzni Hollandiát, de a döntetlen meglett

Egyetlen csapattal szemben sem olyan rossz a magyar futballválogatott mérlege, mint az Oranje elleni utolsó kilenc mérkőzés után – utoljára 40 éve győztük le Hollandiát! A legutolsó találkozóra 2013-ban, pont ezen a napon (október 11, és szintén péntek!) került sor a két csapat között, és az a találkozó lett a magyar labdarúgás legnagyobb mohácsa is: 8-1-re kaptunk ki Amszterdamban. A hollandok most sem gyengék: nyáron az Európa-bajnokságon az elődöntőig jutottak (mi a csoportkör után csomagultonk), és a Nemzetek Ligájában otthon 5-2-re verték a bosnyákokat (mi Budapesten csak 0-0-át játszottunk Bosznia-Hercegovina ellen), majd szintén otthon 2-2-őt játszottak Németország ellen (mi 5-0-ra kikaptunk Düsseldorfban. Szóval tudtuk, hogy nem vár könnyű mérkőzés a magyar csapatra a Puskás Arénában péntek este annak ellenére, hogy a szurkolókra nem lehetett panasz: az MLSZ közlése szerint minden jegyet eladtak, így csak az ellenfél számára fenntartott szektorban maradtak üres sorok. Az idei év nem egy sikerszéria a magyar csapatnak, hiszen az öt hivatalos mérkőzésből csak egyet nyertünk meg (Skócia ellen az EB-n), és miközben tíz gólt kaptunk, csak kettőt sikerült szerezni. Persze azt is tudtuk, hogy kellene egy bravúr: mivel itthon nem sikerült legyőzni Boszniát, anélkül nehéz lesz bent maradni a A-ligában. A mérkőzés gyászszünettel kezdődött: Johan Neeskens, a holland aranygeneráció tagja 73 éves korában váratlanul elhunyt a napokban, rá emlékeztek, eközben a B-közép a piros-fehér-zöld zászlók mellett egy óriási feliratot bontott ki: „A lélátó az életem, átsegített már éveken! 2009-2024”. A meccs elején nem érződött a holland nyomás, sőt a hatodik perc elején Schäfer lőhetett 23 méterről, de nagyon fölé ment a labda. Dibusz Dénesnek először a 14. percben kellett hárítania, egy kilépést blokkolt mellkassal. Utána a mi perceink következtek, egy gyors támadás végén két szöglet is összejött. A másodikból Szoboszlai okos legurítását Sallai a bal kapufára rúgta – Verbruggen már verve volt. Azt túlzás lenne mondani, hogy mi irányítottuk a mérkőzést (a félidő felénél 84 százalékos volt a holland labdabirtoklási arány), de életveszélyes helyzeteket nem tudott az ellenfél összehozni, mi meg pár gyors kontrával fel-felértünk a kapujuk elé. Egy ilyen ellentámadás góllá is érett a 32. percben: labdát szereztünk a középpályán, a felszaladó Nagy Zsolt jó ütemben adta be balról, Sallai Roland az ötös sarkánál egyedül maradt a kapussal szemben és nem hibázott: 1-0! Szoboszlai gyerekes hibájából egyenlítettek majdnem a hollandok: egy egyszerű kirúgást saját magának passzolt, így közvetett szabadrúgást kaptak a hollandok 8 méterről! Minden magyar játékos beállt a kapuba, a sípszó és a rövid passz után a holland lövés elakadt Dibuszban, megúsztuk. Ilyen is ritkán fordult elő mostanába: egygólos előnnyel ment félidőre a magyar válogatott! A második játékrészre Dárdai Márton helyére Botjka Endre jött be. Beszorultunk a kapu elé, de hősiesen ment a védekezés a nagy holland nyomás ellen és többször a szerencse is segített elkerülni a gólt. A közönség lelkesen buzdította a csapatot, így hiába volt a holland egykapuzás, a félidő felénél is még mindig mi vezettünk. Ekkor már Csoboth Kevin is a pályán volt, ő a gólszerző Sallait váltotta. A vendégek nyomasztó fölénye ellenére még a 75. percben is magyar előny állt a tabellán, sőt egy kontrát is sikerült majdnem a kapug vinnie Szoboszlainak. Ekkor a hollandok is kettős cserét hajtottak végre, míg nálunk Varga Barnabást Nagy Ádám váltotta. A 79. percben felrobbant a stadion: a meglóduló Csoboth Kevint a csapatkapitány Virgil van Dijk felrúgta, azonnal sárgát kapott a játékvezetőtől, és mivel ez már neki a második volt, piros lappal mehetett zuhanyozni. Az emberelőny úgy kellett a fáradó magyar csapatnak, mint egy szelet kenyér – ekkor már csak nyolc percet kellett volna gól nélkül kihúzni. Nem sikerült: egy szabadrúgást tökéletesen ívelt be Gapko oldalról, és az egyedül maradt Dumfries fejesébe Dibusz csak belekapni tudott: 1-1. A végén még újoncavatás is történt a magyar csapatban: pályára lépett a Diósgyőr középpályása, Gera Dániel. Az utolsó percekben mi támadtunk, de gólt szerezni nem sikerült nekünk sem, pedig a hosszabbítás hosszabbításában Szoboszlai még kiharcolt egy szabadrúgást bő 30 méterről, de fölé lőtte. Végeredmény: Magyarország - Hollandia 1-1, ezzel Magyarország a csoport harmadik helyén van, és hogy ez legalább így maradjon, három nap múlva nem kaphat ki Boszniában.