Nehéz leszokni az orosz gázról

Régi téma a magyar energiaszektorban az orosz földgázról való leválás, de az Orbán-kormány mostanáig legfeljebb csak hangzatos szólamok szintjén foglalkozott a diverzifikációval. Pedig az orosz–ukrán háború kirobbanása óta minden tekintetben nagyon kockázatossá vált a vezetékes szállítás Ukrajnán keresztül. Háborúban bármi megtörténhet, amit jól mutat, hogy augusztus elején az ukrán hadsereg betört az oroszországi kurszki területre, és rátette a kezét a szudzsai gáztranzitállomásra. Ha felrobban az állomás vagy a vezeték, az a szállítás kieséséhez és haváriához vezet a magyar energiaellátásban is. Bár a korábbiaknál már jóval kisebb mennyiséget, nagyjából évi 15 milliárd köbméter földgázt kap Európa a Testvériség vezetéken keresztül, a földgáz nemzetközi jegyzése a támadás hírére egyből éves csúcsra, megawattonként 40 euró fölé ugrott. Az aggodalmakat fokozza az is, hogy nem tudjuk, mi lesz 2025 elejétől: év végére kifut a már most is meglehetősen korlátozott ukrajnai tranzit, és sem Kijev, sem Moszkva nem jelezte, hogy meghosszabbítaná a szerződést. Kevésbé kellene izgulni az energiaellátás miatt, ha az Európai Unió országai valóban teljesen leválnának az orosz gázról. E téren egyes államok nagyon jól állnak, míg mások – mint Magyarország, Szlovákia vagy Ausztria – továbbra is erősen függenek tőlük, ráadásul politikai és gazdasági okokból egyelőre ezen nem is hajlandók változtatni. Azért csendben nálunk is megindult egy minimális mértékű átállás, amit a fogyasztás visszaesése segített a legnagyobb mértékben. Az Oroszország által indított háború előtt az európai földgázbehozatal több mint 40 százaléka a Gazpromtól származott, de a tagállamok között – részben a földrajzi elhelyezkedés miatt – jelentős különbségek voltak. Az orosz függőség mértéke Magyarországon és Szlovákiában közel 80–85 százalék volt, Németországban 50 százalék felett alakult, míg Spanyolországban a tíz százalékot sem érte el. Ez az arány ment le mostanra a németeknél, a lengyeleknél és a franciáknál szinte nullára, uniós szinten pedig 7-8 százalékra. • Minek köszönhető az erős orosz függés csökkenése Nyugat-Európában?• Miért válik le nehezebben a közép-európai régió az orosz gázról?• Tett-e már lépéseket az Orbán-kormány az új források felkutatására?A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 5-ig kapható 2024/35. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Címkék: Pletser Tamás, földgáz, Kurszk, gáztranzit.