Nem cégméretfüggők a vállalatirányítási rendszerek

Az automatizálás újradefiniálja a vállalati üzleti folyamatok architektúráit: 2025 végére az emberi feladatok 60 százaléka automatizált lehet, emellett a nagyvállalatok nagyjából 90 százaléka bevételt termel majd az adatokból, mint szolgáltatásokból – nyilatkozta a Világgazdaságnak dr. Tom Jánoshalmi, az EY Global Consulting SAP üzletág vezetője. – Miként hat a digitalizáció felgyorsulása a vállalati szektor és a közszféra működésére? Milyen trendeket lát itthon és külföldön?– A vállalatvezetők manapság már nemcsak azt vizsgálják, hogy a jelenlegi globális válságok milyen hatással vannak a társaságukra, hanem azt is, hogy üzleti folyamataik jövőbiztosak-e. Ehhez figyelembe kell venni az új üzleti környezetet. A Covid-járvány felgyorsította a technológiai váltásokat és az ezzel járó folyamatok digitalizációját is.  Mára a legtöbb tranzakció – mind az úgynevezett Business2Business (B2B), mind a Business2Consumer (B2C) szegmensekben – online történik. Még azok az ügyfelek is, akik korábban nem összpontosítottak az e-kereskedelemre, most az üzleti modelleket és folyamatokat az online tranzakciók felé fordítják. Ez a digitális transzformáció alkalmas egy új adatstratégiára is, amely átalakíthatja az üzleti folyamatokat úgy, hogy felelős és etikus ellátási lánc gyakorlatokat és folyamatokat hozzon létre. Ezek végső soron versenyképesebbé teszik a szervezetet. Arra is nagymértékben megnőtt az igény, hogy a vállalkozás pontosan tudja, mi történik nemcsak a központjában, hanem az ellátási lánc minden pontján. Ez igaz a szolgáltatóiparra és a közszférára is. Teljes ellenőrzést kell gyakorolniuk a végpontok közötti folyamatok felett, és nemcsak papíron, hanem egy integrált vállalatirányítási rendszeren belül is.A trendek belföldön és külföldön hasonlóak. Egy fontos kérdés a mesterséges intelligencia többletérték-növelő célú adaptálása. Sok szervezetnél ez első körben koncepciós szinten maradt. A cél a technológia hatékony és gyors bevezetése az üzleti folyamatok megújítása érdekében. Ez jelentheti ruhatermék visszaküldési volumen intelligens előrejelzését a kiskereskedelemben, a vihar-előrejelzésre alapuló pályaműködtetési fennakadások megelőzését vasúthálózatoknál, illetve intelligens algoritmusra épülő adóbevallás-ellenőrzést is kormányzati szerveknél. Az alkalmazási szinten nagyobbak az azonosságok, a különbségek az adatrezidencia kapcsán nőnek meg. Itthon például az Európai Unió által bevezetett digitális adatszabályozás a mérvadó, annak kapcsán is, hogy a mesterséges intelligenciához szükséges nagy volumenű adatfeldolgozás hol történhet meg, illetve hogy az adat elhagyhatja-e az Európai Uniót. Az infrastruktúra szintjén ez is megszabja a megoldás kiválasztását.