Nem dőlt még le a vasfüggöny a futballban – kiderül, összefügg-e az eredményesség és a gazdaság

Idén nyáron volt a tizenhetedik labdarúgó-Európa-bajnokság (Eb), és szeptemberében kezdetét vette a magyar válogatott szereplése az UEFA Nemzetek Ligájában. A labdarúgásban kibontakozó nemzetközi vetélkedés során időről időre felmerül annak kérdése, hogy a korábbi szocialista blokk országai elérhetnek-e kiemelkedő eredményt nemzetközi tornákon, és rendezhetnek-e rangos sporteseményeket. Az elmúlt évtizedekben térségünk eredményei elmaradtak Nyugat-Európához képest. Az Oeconomus elemzése arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen gazdasági és demográfiai okokra vezethetőek vissza a különbségek.A futballban a nézőközönség száma a minőség mércéje is lehet / Fotó: AFPA vasfüggöny a nyugat- és közép-kelet-európai futball közöttAz élsport általában terepe az államok és hatalmi pólusok közötti nemzetközi versengésnek, aminek egyik leglátványosabb küzdelme éppen a labdarúgásban zajlik. Számos tanulmány foglalkozik a nyugat- és kelet-közép-európai labdarúgás közötti különbséggel. Az egyes országok által megnyert Európa- és világbajnoki címek, a különböző nemzeti bajnokságok közötti különbség, valamint a legrangosabb tornák helyszínei esetében Nyugat-Európa-felé billen a mérleg nyelve.Több kutató felhívja arra is a figyelmet, hogy a korábbi keleti blokk országai a nemzetközi labdarúgótornák történetének hajnalán jó pozícióban voltak, és számos sikert értek el. Számon tartják azt is, hogy a világháborúk után a magyar edzők szétszóródtak a világban, és rendkívüli sikereket értek el külföldön. Emellett a szakértők felhívják arra is a figyelmet, hogy a közép- és kelet-európai focisták között szép számmal akadnak ma is olyanok, akik a legjobb csapatokban játszanak, függetlenül attól, hogy a nemzeti válogatottak kevésbé eredményesek a nemzetközi tornákon.Nem csak a földrajzi helyzet számítAz Economist 2018-as elemzése három meghatározó tényezőt emel ki, amelyek megalapozhatják az egyes országok labdarúgásban nyújtott teljesítményét: a gazdagsági erő, a lakosság száma és a labdarúgás iránti érdeklődés. E faktorok az országok nemzetközi teljesítményének közel felét magyarázzák. A PricewaterhouseCoopers (PWC) elemzése alapján további meghatározó tényezők lehetnek az ország labdarúgóinak, és az első osztályú mérkőzésekre kilátogatók száma.Az utóbbi faktor arra utal, hogy a nézőközönség száma a minőség mércéje lehet.Emellett számít az eredmények szempontjából, hogy adott ország rendezője-e az eseménynek – ez az ún. házigazdahatás, ami például az olimpiák esetében is érvényesül. Végül, de nem utolsósorban a győzelemre a legnagyobb statisztikai esélye egy európai vagy egy latin-amerikai országnak van.