Nem érdemes temetni a magyar gazdaságot, még ha épp ismét csúnya lesz is a GDP

A szokásosnál is nehezebb pontos becslést adni az idei harmadik negyedéves GDP-adatra, amely pozitív és negatív meglepetést is okozhat – erre hívta fel a figyelmet a Bruttó legújabb adásában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, akivel az október 30-án érkező harmadik negyedéves GDP-adatok előtt beszélgettünk. A közgazdász szerint a második negyedéves adatok után idén 1,5-1,8 százalékos bővülés is nagyon szép lenne, „lényegében a csoda kategória"”, főleg ha azt vesszük, hogy ezt milyen környezetben kellene elérnünk. Jövőre végre jöhet a felpattanás bőven 3 százalék fölötti növekedéssel. Nehéz pontos előrejelzést adni, de a rendelkezésre álló termelési adatok alapján az előző negyedéves megbicsaklás után ismét növekedhetett a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben. Bár benne van a levegőben az is, hogy újabb kellemetlen meglepetésben lesz részünk – erről beszélt a Világgazdaság podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Október 30-án közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, ám az előrejelzések finoman szólva se rózsásak. Sem az építőipar, sem az ipar nem tudott elmúlt hónapokban lendületet venni, miközben a mezőgazdaság a 2022-eshez hasonló aszállyal néz szembe, ezek a tényezők pedig borítékolják a továbbra is gyenge gazdasági aktivitást.Nem érdemes temetni még a magyar gazdaságot, még ha épp ismét csúnya lesz is a GDP-adatErre reflektált már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október közepén, amikor azt jósolta, hogy a harmadik negyedév rosszabb lesz az elemzői várakozásoknál, a tárcavezető szerint ugyanis negyedéves alapon éppen pluszban lehetett a kibocsátás. Molnár Dániel ennél és a Világgazdaság elemzői konszenzusánál, amely negyedéves alapon 0,2 százalékos,éves alapon pedig 0,7 százalékos növekedés jelez, jóval optimistább.  Szerinte a második negyedévhez képest 0,5 százalékponttal bővülhetett a GDP, miközben a tavalyi magas bázis miatt éves alapon várhatóan az 1 százalékot sem érhette el a növekedés.A közgazdász szerint a második negyedéves adatok után idén 1,5-1,8 százalékos bővülés is nagyon szép lenne, „lényegében a csoda kategória”, főleg, ha azt vesszük, hogy ezt milyen környezetben kellene elérnünk.Az éves alapú adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptember egyelőre vakfolt, ugyanis nincsenek pontos termelési adatok, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást. Az ipar kibocsátásáról azt lehet csak látni, hogy a július–augusztusi hónapokban csökkent a teljesítmény, de nem olyan mértékben, mint a második negyedévben, így ha stagnál szeptemberben, akkor „csak” 0,3 százalékos visszaesést könyvelhetett el. „Ha csoda történt, és az építőipar produkált valami meglepetést szeptemberben, akkor lehet, hogy az ágazat minimálisan, de növekedni tudott” – magyarázta az elemző.Ami optimizmusra ad okot, az az augusztusi kiskereskedelem, amely elég szép, 0,8 százalékos havi növekedést mutatott öt hónap stagnálás után– emelte ki Molnár Dániel. Ha ez a teljesítmény szeptemberben is folytatódott, akkor az a növekedésben is visszatükröződhet, és végeredményben ellensúlyozhatja az ipar és az építőipar nehéz helyzetét. Ezzel együtt szerinte így is megvan az esélye, hogy a második negyedévhez hasonlóan a harmadik negyedév is kellemetlen meglepetést tartogat.