Nem szerencsés az autópálya matrica árával prolihergelni, érdemes inkább a valóságnak utánanézni

Dúró Dórát egy tehetséges politikusnak tartom, sokszor mond olyat, amin érdemes elgondolkodni, az autópálya matrica árával kapcsolatos olcsó prolihergelésnek látszó valamije azonban nem tartozik ezek közé. A Mi Hazánk elnökhelyettesének tegnapi posztja valószínűleg feszültséget akart generálni azzal, hogy nálunk a legdrágább az éves autópálya matrica az univerzumban, bezzeg máshol minden sokkal jobb. Magyar Péter hangulatkeltésre bejáratott módszereit azonban nem érdemes átvenni, a magyaroknak most egyáltalán nincsen szükségük felesleges feszkóra, érdemes megnézni, hogy miért ennyi az annyi.Dúró Dóra posztja szerint, Svájcban 17.760 Ft, Ausztriában 43.155 Ft, Magyarországon pedig 59.210 Ft az éves autópálya matrica 2025-ben. Igen, ez drága, de mielőtt az ember azonnal előrehozott választás követel emiatt, érdemes gondolkodni rajta egy kicsit. Svájcban kötelező az éves autópálya-matrica minden olyan jármű számára, amely az ország autópályáit vagy gyorsforgalmi útjait használja. Ez a matrica nem időarányosan vásárolható, és minden esetben az adott évre érvényes (január 1-jétől december 31-ig). A dolog csak látszólag demokratikus, ugyanis ha nem használod az autópályákat vagy gyorsforgalmi utakat, nem szükséges a matrica, azonban Svájcban az utak nagy része autópálya-hálózathoz tartozik, így tulajdonképpen ha másra is használod az autódat, mint hogy a sarki boltban bevásárolj vele, akkor nincs megúszás. Ja, és kizárólag éves matrica vásárolható, nincsen se napi, se havi verzió. És éppen ezért tudják a magyarnál olcsóbban adni. Ez elég logikus, és érdemes átgondolni, mielőtt az ember az asztalt kezdi verni. Nálunk egyébként a rendszer Ausztriánál is sokkal rugalmasabb, itt tényleg mindenki az igényei szerint alakíthatja, hogy miért fizet és mire nincs szüksége: egy vármegyei matrica 6.890 Ft-ba kerül csak egy évre, és ha az ember valahova el akar jutni, akkor sem kell országosat venni, elég csak azokra a vármegyékre vásárolni, amelyeken áthaladunk. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a napi matrica szerintem rettenetesen van árazva, és egyáltalán nem éri meg, akkor az ember inkább vesz hosszabb időre, és csinál még egy programot, amivel kihasználhatja, zárójel bezárva. Aztán vannak olyan országok, ahol nem létezik matrica: Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban nincs egységes éves fizetés; helyette a megtett úttal arányos díjfizetési rendszert alkalmaznak, ahol az autópálya-használat költsége a megtett távolságtól függ. Az autópályadíjakat befolyásolhatják az autópálya-társaságok tarifái, amelyek régiónként és útvonalanként eltérőek lehetnek, vagyis mindenki annyit kér el érte, amennyit akar, nincsen egységesítve, csak a kapitalizmus szabályozza az árakat. Csináljunk egy kis fejszámolást, vagyis kérjük meg az AI-t, hogy csinálja meg helyettünk. Tegyük fel, hogy valaki minden nap használja az autópályát Franciaországban, átlagosan 30 km-t tesz meg (átlagos agglomeráció-Budapest távolság). A matek pedig a következő: Napi 30 km használat oda-vissza (összesen 60 km): • Alsó ár: 60 km × 0,07 € = 4,2 € • Felső ár: 60 km × 0,15 € = 9 € Havi költség (30 nap): • Alsó ár: 4,2 € × 30 = 126 € • Felső ár: 9 € × 30 = 270 € Éves költség (365 nap): • Alsó ár: 4,2 € × 365 = 1.533 € • Felső ár: 9 € × 365 = 3.285 € Ez azt jelenti, hogy egy francia autós, aki naponta használja az autópályát, évente körülbelül 1.500 € és 3.300 € közötti összeget költhet el autópálya-díjakra, attól függően, hogy az autópálya-díjak mennyire magasak az általa választott útvonalakon. Így már talán nem is annyira tűnik rossznak a magyar rendszer. Bár ez egy viszonylag elvont számítás. Ez a vita nagyjából ugyanaz, mint amikor azzal hergel az ellenzék, hogy hol olcsóbb 30 forinttal a benzin. Meg persze lehet, hogy a trappista sajt ára valamivel alacsonyabb Ausztriában, de egyébként próbált már valaki ott fogorvoshoz menni, vagy lakást bérelni? Na, ugye. Nem szerencsés az országok közötti összehasonlítgatás, minden ország más adottságokkal, más lehetőségekkel rendelkezik, és persze más történelmi múlttal, más szokásokkal, stb. Persze jómagam is nagyon örülnék neki, ha minden ingyen lenne, sőt még jobb lenne, ha nem kellenének autópályák, mert tiszta vizet termelő repülő járművekkel közlekedhetnénk, és minden jó lenne, ahelyett, hogy vannak rossz, vagy kevésbé jó dolgok, de erre még várnunk kell. Meg persze igen, 400 Ft fölött van az Euró – én viszont el merem engedni a feleségemet sötétedés után bárhova, mert tudom, hogy nem fog behajtani egy migráns a karácsonyi vásárba, és megerőszakolni sem fogják az eritreai agykutatók. De persze erre a fajta összehasonlításra sem biztos, hogy szükség van.