„Nem voltam kurva!” –  90 éves az 1956-ban nyugatra menekült Nagy Pál avantgárd költő, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője

Nagy Pál Párizs külvárosában, Montrougeban a legrégebbi idő óta önkormányzati lakásbérlő, de nem csak ezért érdemes figyelmet fordítani a 90 éves magyar költőre. Nagy Pál változatlanul dolgozik, s utazik Franciaország és Magyarország között. Balogh Robert interjúja. Nagy Pál 1934-ben született Salgótarjánban, 1956-ig az egri Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója volt, a forradalom alatt ő lett a főiskola megválasztott diákvezetője. November 4-e után az orosz katonai parancsnokság egy miskolci útja alkalmával fegyveres ellenállónak minősítette és a rögtönítélő orosz katonai bíróság halálra ítélte negyedmagával. A kivégzést másnap hajnalra tűzték ki, de nem hajtották végre, egyikükön sem. Három nap múlva pedig – indoklás nélkül – szabadon engedték őket. Nagy Pál ezután nyugatra menekült, 1956 óta Párizsban él. 1962-ben a párizsi Sorbonne-on szerzett francia tanári oklevelet. 1962-ben barátaival megalapította a Magyar Műhely című irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratot, amely a magyar avantgárd meghatározó folyóiratává vált. 1972-ben francia barátaival megalapította, 1977-ig pedig szerkesztette a könyvkiadóként is működő francia „d’atelier” című lapot. 1970–1990 között félállásban gépszedő, majd pedig fényszedő volt. 1987-ben alapította meg a p’ART című magyar nyelvű irodalmi videófolyóiratot Párizsban. Világszerte voltak vizuális költészeti kiállításai, Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában, Görögországban, Brazíliában egyaránt. Európai és észak-amerikai avantgárd folyóiratokban publikálta írásait.